Idén 700 éve, hogy Dante Alighieri, az itáliai költő, filozófus, az olasz irodalom nagy klasszikusa elhunyt. Isteni színjáték című művét a világirodalom egyik legnagyobb költeményének emlegetik. A 700. évforduló alkalmából egész évben ünnepel a kultúra – itthon többek között az Isteni pokol című művel, a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti tagozatának vezetője, a számos díjjal rendelkező Tóth Péter jóvoltából.
Dante társadalmi hatása már életében is széleskörű volt, műveit a hétköznapi ember nyelvén írta, amelyek amellett, hogy nyelvezetileg közel álltak az emberekhez, a nép gondolkodásmódját is hűen ábrázolták. Dante léte örökérvényű, hiszen a múlt embere számára ugyanúgy volt mondanivalója, ahogy a mai kor olvasójának is aktuális – éppen ezért nemzetközi és hazai szinten is sokan és sokféleképpen emlékeznek meg róla.
Tóth Péter zeneszerző Isteni pokol című darabjának főszerepében Dante
Tóth Péter, a Magyar Művészeti Akadémia aktív tagja, számos díjjal rendelkező zeneszerző, aki tavaly kapta meg az Érdemes művész elismerést is, Isteni pokol című, nagyszabású művével tiszteleg Alighieri előtt.
Bár a zeneszerző-akadémikus már tavaly elkészült legújabb alkotásával, amely félúton helyezkedik el a klasszikus értelemben vett oratórium és a koncertopera között, a pandémia miatt csak most ősszel láthatja a nagyközönség élőben – novemberben Szegeden, jövőre pedig a tervek szerint többek között Olaszországban is.
„Baranyi Ferenccel régi a barátságunk, és nem olyan régen kaptam tőle az Isteni pokol szövegkönyvét, a zenemű megszületése pedig Strausz Kálmán felkérésével érkezett el. Életem a művészet, a zene szeretete, ez a darab pedig tisztelgés egy olyan művész előtt, aki kortalan” – mondja Tóth Péter. „Nagyon szerettem az alkotás folyamatát, ahogy a zene alkalmazkodik a szituációhoz és a szöveghez, ebből adódóan a valódi érzelmek a zenében is visszaköszönnek”.
A zeneszerző-akadémikus számára a komponálás során a legnagyobb kihívást a négyszólamú férfikar jelentette, mivel eddig főleg női- és vegyeskarokkal dolgozott. Számára kiemelten fontos a fiatal nemzedék komolyzenei érdeklődésének felkeltése.
„A zenei nevelés fontos szerepet játszik a személyiség formálódásában és fejlődésében. A fiatalok klasszikus zenével való találkozása korántsem természetes, sokak számára a klasszikus zenével való kapcsolatuk az iskolai tantárgyra korlátozódik. Fontos, hogy nem kell választaniuk:
a könnyűzene mellett a komolyzene is elfér, és a magyar komolyzenei oktatás, a zeneiskolai rendszer és a Kodály-iskolák működése lehetőséget ad a fiatalabb generáció számára, hogy a zenekultúra és a klasszikus műfaj a mindennapjaik részévé váljon”
– tette hozzá Tóth Péter, aki több, mint 10 díjjal büszkélkedhet, számos kórusműve nyert elismerést magyar és nemzetközi versenyeken. 2007-ben Erkel-díjat, 2009-ben KÓTA-díjat, 2013-ban Bartók-Pásztory Ditta-díjat kapott, 2020-ban Érdemes művész lett. 2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti tagozatának vezetője.
