Idén november 5. és 11. között rendezték meg Egerben a VI. Egri Kamaraopera Fesztivált. Az elmúlt évek tapasztalatairól, valamint a jövőbeni tervekről Gulyás László fesztivál igazgatóval és Ipacs Géza grafikussal, a fesztivál arculatának tervezőjével beszélgettünk.
– Hatodik éve jött létre a fesztivál. Mit gondolsz, mennyire éri el a célját ez a rendezvény?
– Gulyás László: Azt gondolom, igazán szép kihívás vidéken kamaraopera fesztivált rendezni. A műfaj sokak számára nehezen befogadható, de a kultúra mint interakció igenis fontos lelki táplálék mindannyiunknak. Egerben sok együttműködő partner vesz részt tevékenyen egy magas kulturális értéket biztosító fesztivál megteremtésében, tehát nem csak passzív befogadója a történéseknek.
„Már a kezdetektől fontos volt számunkra, hogy együttműködésben valósítsuk meg a fesztivált, amiben kiváló partnereink az Eszterházy Károly Egyetem, a Kepes Intézet, valamint a Főegyházmegyei Könyvtár. Talán ez a szinergia adja a fesztivál legnagyobb erejét. Természetesen ez mit sem érne az egri önkormányzat hathatós segítsége nélkül.”
Célunk, hogy a programok ne csak az itt élő emberek, hanem a városba látogatók szellemi gazdagodását is elősegítsék. Nem akarunk sznobok lenni: mindenki számára érthető és elérhető, befogadható előadásokat akarunk életre hívni. Jól látható, hogy ennek hatására évről-évre sikeresen hozunk létre teltházas koncerteket és előadásokat.
– Egy fesztivál arculatának kitalálása és elkészítése komoly szakmai feladat. Hogyan kerültél kapcsolatba a szervezőkkel?
– Ipacs Géza: Baráti szálak fűznek az érintettekhez. Annak idején pont annak az egri étteremnek a grafikai munkáit készítettem, ami a GasztrOpera előadásban is részt vett. Lényegében rajtuk keresztül kerültem a fesztiválhoz. Az ügy pedig – kicsit szentimentálisan fogalmazva – komoly és izgalmas volt már első látásra, és szerencsére a sokadikra is az. Ezt pedig elsősorban abban látom, hogy az adott év programját összeállító szakmai vezetőknek újra és újra olyan grafikai irányt prezentáljunk, amit ők megfelelőnek és érvényesnek tartanak.
A másik fontos szempont a tervezésnél, hogy a fesztivál hangulatát pontosan visszaadják a plakátok és az egyéb megjelenések. Ez azért is kiemelt feladat, mert ezknek az elemeknek nagy része már a programok előtt láthatóak a különböző felületeken, vagyis lényegében előfutárai a rendezvénynek.
Tekintse meg a 2018-as Kamaraopera Fesztivál rövid képes összefoglalóját:
– Az évek során egyértelművé vált, hogy a fesztivál nemcsak a zene,- hanem a képzőművészet és színházművészet felé is nyitott.
– GL: Úgy gondolom, az a nyitottság, ami a fesztiválra jellemző, egyértelművé teszi más művészeti ágak produktumainak befogadását is. Minden évben valamilyen tematika alapján hívunk meg és hozunk létre előadásokat. Ebbe éppúgy belefér egy efZámbó-kiállítás, egy Pintér Béla Társulat-előadás vagy éppen egy Kósa-darab előadása bábokkal, mint Szemző Tibor Koponyaalapi törés című performansza.
Az a fontos, hogy mindvégig izgalmasak maradjunk.
– Országos hírű grafikusként mennyire inspirál téged ez a fajta munka?
–IG: Maga a műfaj nem mondhatom, hogy nyitott könyv volt előttem, tehát az inspiráció nem ebből az irányból érkezett. Annak ellenére, hogy viszonylag sok klasszikus zenét hallgattam korábban is, azért reggelente, zuhanyozás közben nem Händel pasztorál operáját dúdolgattam. Ami ezelőtt és ma is inspirál ebben a munkában, az elsősorban a minden évben változó tematika. Azt a megoldást választottuk, hogy a szűken vett arculati elemeket kivéve évről évre módosul a vizuális kommunikáció stílusa, igazodva az adott év műsorához.
„Amikor például Satie és az ő korszaka adta a program gerincét, annak az időszaknak a vizuális elemei jelentek meg a kreatívokon – akkor a dadaista kollázsok stílusát idézték a grafikai megoldások. Ennek a szinkronitásnak a megtalálása mindig izgalmas feladat.”
– Hogyan áll össze a fesztivál költségvetése?
– GL: A programsorozat fő támogatója Eger város önkormányzata, melynek költségvetésében szerencsére biztosan szerepel a kamaraopera fesztivál. Ezen kívül minden évben pályázunk az NKA-hoz is. A költségvetés nagyságát tekintve nem lehetünk elégedettek, hiszen a produkciók meghívása illetve létrehozása – még úgy is, hogy számtalan önkéntes segíti a munkánkat – elviszi a költségvetés 95%-át. Tehát nyomdára, marketingre, szállásra, szállításra vagy éppen jogdíjakra szinte alig marad. Külföldi produkciók meghívására – bár vannak jelentkezők – nem is gondolhatunk.
Ennek ellenére hiszek abban, hogy kitartó és nem utolsó sorban színvonalas munkával elérjük, hogy ne csak Egernek legyen fontos ez a különleges fesztivál. A döntéshozók felé pedig jelezzük: mi is itt vagyunk!
