December 20-án, a Festetics Palota Tükörtermében a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szólamvezető fuvolaművésze, Duleba Lívia játssza majd Haydn D-dúr fuvolaversenyét.
A Festetics Palota, amelyet Ybl Miklós az 1860-as években tervezett, neoreneszánsz külsejével olyan harmóniát sugároz, mint Haydn zenéje. A belső ugyanakkor a 17–18. századi francia ízlést tükrözi – éppen azt a miliőt idézve meg, amelyben Haydn is eltöltötte életének három évtizedét, az Esterházy-család fertődi és kismartoni rezidenciáin.
Ezekbe „születtek bele” a mester lélek- és szellemfrissítő kompozíciói ünnepségekre, protokolláris alkalmakra vagy csak egyszerűen a pompa- és zenekedvelő herceg gyönyörködtetésére.
A holdbéli világ című vígopera, amelynek nyitányát hallhatjuk a koncerten, például Esterházy Miklós kisebbik fiának esküvőjére készült. Színekkel, kontrasztokkal teli izgalmas muzsika, amelyben a sötét hangulat csak azért jelenik meg, hogy annál vidítóbb legyen a happy end.
Az est második részében megszólaló, 1780 körül keletkezett szimfónia az udvari élet egy másik eseménytípusával kapcsolatos: második tétele az Eszterházán előadott Második Szolimán című színdarab kísérőzenéjének részeként hangzott el – ebben a korszellemet tükrözően divatos törökös komédiában szerepelt Roxelane, a Török Birodalom nagyhatalmú urának felesége.
Haydn sajnálatosan keveset írt fúvósokra, többnyire inkább zenekari hangszerekként használta ezeket; az itt felcsendülő fuvolaverseny a korai klasszikus stílus gyönyörű példája: lendületes, változatos, ugyanakkor kiegyensúlyozott muzsika, tökéletes arányokkal és formával, és értékét az sem kisebbíti, hogy talán nem Haydn kompozíciója, hanem egyik riválisáé.