A Pannon Filharmonikusok két vezető karmesterét, Gilbert Vargát és Bogányi Tibort zenei inspirációikról, az együttes 2019/20-as évadának budapesti, öt koncertből álló sorozatáról és a közös munkáról kérdeztük.
– 2019 eleje óta vezetik közösen a Pannon Filharmonikusokat. Mik az első tapasztalatok?
Gilbert Varga: Ebben a pillanatban teljesen egyértelmű és nyitott közöttünk a kommunikáció. Egyikünknek sem érdeke, hogy a saját személyiségét helyezze előtérbe.
A zenekarért dolgozunk, amit azt hiszem, éreznek is a muzsikusok.
Bogányi Tibor: Gilbert az utóbbi években többször megfordult nálunk, így tudtuk, hogy mire vállalkozunk. Nagy büszkeség számomra, hogy gyakorlatilag ez az első állandó magyarországi pozíciója. Több mint két évtized van közöttünk, eltérőek a tapasztalataink. Tudunk egymástól tanulni. A magam részéről, ha tehetem, részt veszek az ő próbáin, és az általa vezényelt koncerteket is meghallgatom.
– Idén is egy öt koncertből álló sorozattal készülnek a Müpába. Hogyan alakították ki a programot?
BT: Zenekaruknak régóta van egy újító szándéka, vagyis olyan darabokat is beválogatunk a műsorba, amik kevésbé, vagy szinte egyáltalán nem ismertek. Ezzel párhuzamosan számos olyan művet hallhat a közönség, amit mi magunk is először játszunk. A mostani összeállításban minden koncerten szerepel egy ritkaság, emellett egy finn zeneszerző műve, és egy olyan darab is, amit a közönség biztosan jól ismer. Az előttünk álló időszakból a 24 évesen elhunyt francia Lili Boulanger kompozícióját emelném ki, amely mű egy meglehetősen érett gondolkodást és szellemiséget tükröz.
GV: Fontos hozzátennem, hogy ezeket a műsorokat Pécsen is előadjuk, ahol pedig arra törekszünk, hogy átfogó képet adjunk. A zenetörténet több korszakából válogatunk, miközben a különböző nemzetek zenei karaktereit rajzoljuk meg. Haydn, Lalo, Szkrjabin – fantasztikus kaleidoszkóp.
– Korábban beszéltünk róla, hogy milyen fejlődésen ment keresztül a zenekar. Az öt koncert szólistáinak névsora pontosan ezt támasztja alá.
BT: Bátran mondhatom, hogy sok éve szakmai kompromisszumok nélkül tudunk a legjobb szólistákkal dolgozni, akik nagyon jó hatással vannak a zenekarra.
Egyszerűen megváltozik a hangzás, egy szólista kvalitása tudat alatt inspirálja a művészeinket.
Meghívott vendégeink szeretnek velünk dolgozni, Benjamin Schmind, akivel lemezt is készítettünk legutóbb már a hetedik alkalommal járt nálunk. A Müpában többek között Kelemen Barnabás, Mayu Kishima és Frankl Péter lesz velünk.
GV: Alig voltam húsz éves, amikor hegedűsként Frankl Péterrel a 60-as években kamarázhattam. Meghatározó élmény volt, később azonban nem nagyon találkozunk. Ő Londonban él én pedig Svájcban, nagyon várom, hogy karmesterként először lépjek vele egy színpadra.
– Karmesterként miből tudnak inspirálódni?
GV: Beszélek angolul, németül, franciául, egy kicsit olaszul, spanyolul és magyarul is, de ha valaki megkérdezi, melyik az anyanyelvem, azt kell mondanom, hogy a zene, ami mindig is körülvett, hiszen nem csak a szüleim, de a nagyszüleim is muzsikusok voltak. Ebből a hagyományból nagyon sokat tudok meríteni.
BT: Azt hiszem, hogy a jó zene az univerzum szabályait követi, egyfajta olyan természetes rendszert, amiben bár vannak szabálytalanságok, mégis jóleső érzést kelt, miközben érezzük a súlyát is. Különböző zenei energiák vesznek minket körül, amiket például az általunk szintén műsorra tűzött Holst-darab, A bolygó próbál rendszerezni. Mindenkinek ajánlom.
