Lassan 500 éve, hogy Gül Babát eltemették a ma már Rózsadombként elnevezett budai dombon. Az egykori bektasi dervis sírhelyét alig több, mint egy éve adták át felújítva. Lendületes csapat szervezi a Gül Baba Kulturális Központ programjait, amit a látogatók meg is hálálnak. Folyamatos az érdeklődés, az első vendégkönyvük pedig már fél év után betelt. Nyugodtan mondhatjuk, Gül Baba rózsakertje újra virágzik – szó szerint és átvitt értelemben is.
A Gül Bab Türbéje Örökségvédő Alapítvány első évében nem várt sikereket ért el. Még 2017-ben azzal a céllal alapították meg a magyar és török együttműködéssel felújított Gül Baba Türbéjét, a körülötte létrejött komplexumot, valamint a rózsakertet, hogy a jövő generációi számára megőrizzék, valamint kulturális tartalommal töltsék meg.
Programokból és látogatóból sem volt hiány, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az alapítvány egy év alatt több mint 60 programot szervezett, amivel több mint 40 ezer látogatót tudtak bevonzani a Gül Baba Kulturális Központba. Emellett a komplexum falain kívül, Magyarország és Törökország területén egyaránt olyan programokat bonyolítottal le, amelyek segítik a két nép közötti kapcsolat megerősítését, egymás kultúrájának megismerését.
Az alapítvány egyik nagy büszkesége a Gül Baba Kulturális Fesztivál, ahol 3 napon keresztül színes, kulturális programokkal várták a látogatókat.
Közel ötezer ember vett részt a koncerteken, kézműves foglalkozásokon, vagy éppen az ingyenes tárlatvezetéseken. A fellépők között voltak hazai kortárs előadók, mint például a Talamba, vagy a Bársony Bálint és csapata a Magyar Rhapsody Projekttel, de fellépett Agócs Gergely és a Fonó együttes dagesztáni vendégelőadókkal. A komplexum falain belül is rendeztek különböző előadásokat, konferenciákat, de egyre népszerűbbek a Gül Baba Jazz Night néven futó koncertek is az Opus Jazz Klubban. A budapesti zenei élet feltörekvő török muzsikusa, Arif Erdem Ocak pedig a komplexumban játszott teltház előtt.
A zene és a képzőművészet bemutatásával nem csak a közös ősi gyökerekre szeretnék felhívni a figyelmet – szeretnék, ha magyarok nem csak arra a „bizonyos 150 évre” emlékeznének a török-magyar kapcsolatok miatt.
II. Rákóczi Ferencet és Kossuth Lajost is Törökországban fogadták be, amikor a XIX. században Magyarországról el kellett menekülniük.
Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a két nép számára fontos történelmi személyiségek bemutatására, mint például Gróf Széchenyi Ödön, aki pasaként élt Isztambulban, és akinek köszönhető a magyar után a török tűzoltóság megalapítása is.
Az alapítvány támogatásával december közepén helyezték el a gróf mellszobrát Gödön.
Mozgalmas év áll a fiatal alapítvány mögött, amit a tervek szerint csak még pörgősebbre terveznek 2020-ban.
