Ki ne emlékezne a Hervé Koubi társulat – a francia székhelyű algériai gyökerű csapat – 2019-es nagysikerű produkciójára a Margitszigeten? Akkor a mediterrán hangulatú trilógiájuk második darabját, a Barbár éjszakákat adták elő, melyet most pénteken a harmadik darab, az Odüsszeia követ. Ha az időjárás túl szeles lenne, akkor – a levegőszámok biztonsága érdekében – az első darabot varázsolja a közönség elé az ismert formáció. Egy biztos: mindenképpen elvarázsolják majd a közönséget július 16-án.
A The Washington Post így írt az együttesről: „…Erősek, de szelídek lennének. Misztifikálnák a közönséget, akik döbbenten bámulnák a gimnasztika és a kecsesség kettősét, amihez semmi nem hasonlítható a nyugati táncban. Ha az észak-afrikai férfiak megőrzik a tánc hagyományos formáját, akkor nagyon hasonlítanak a Hervé Koubi Társulatra, a francia székhelyű algériai gyökerű csapatra.”
Hervé Koubi koreográfus újabb tánceposza határozottan mediterrán stílusú. Natacha Atlas, a nagyszerű arab énekesnő, aki ugyanúgy ismerője a klasszikus dallamoknak, mint az electropop műfajnak, 2015-ben találkozott Hervé Koubival, és ez a kötelék azóta sem lazult. Natacha Atlas zeneszerzőtársa Samy Bishai. Ő, aki korábban keleti táncosnő volt, most lélegzetelállító hangját adja ehhez a női jegyeket magán hordozó darabhoz, melyben zongorán kíséri Samy Bishai és a dobos Anissa Nehari.
A színpadon Hervé Koubi 12 táncossal dolgozik, akik mind a Földközi-tenger térségéből érkeztek. Az Odüsszeia eltávolodik Homérosz művétől, de a tenger mint alapvető elem és a nő mint hős megmarad. Ezt a hatalmas és érzéki koreográfiai hullámot már nemcsak az Odüsszeusz korából ismert epikus csaták díszítik, hanem egy tenger kulturális kötelékeit, vándorlásait és viharait is felfedi, egy tengerét, amely összeköti és továbbsodorja az életeket.
Mozart 230 Film & Zene koncert
„Ez a fiú még mindnyájunkat a feledésbe taszít!” – jegyezte meg egy nála jóval idősebb zeneszerző kortársa a 15 éves Wolfgang Amadeus Mozartról, aki mindössze 36 évet élt, de műveivel örökre beírta magát a zenetörténetbe. A gazdag életművet ránk hagyó zseni előtt, július 18-án, vasárnap – a rendhagyó életutat is követő – „Mozart 230” filmzene koncerttel tiszteleg a Margitszigeti Színház születésének 265., halálának 230. évfordulóján.
A komolyzenei és filmzenei koncertek határán mozgó produkció célja az, hogy a zene és a képek, illetve az animáció erejével alkossa meg Mozart portréját a legnagyobb művei és a legfontosabb filmek segítségével. A koncert, a vizuális élmény, a látvány koncepcióját, gerincét Milos Forman nyolc Oscar-díjas Amadeus filmje adja. A vizuális látvány rendezője, Hubai Gergely a szerző zenéit használó további nagy mozifilmekből emel ki látványos filmrészleteket. Így fogalmaz: „Ahogy a sodró lendületű koncertben egymás mellé kerülnek a Kis éji zene, A varázsfuvola-nyitány vagy a Rekviem különböző tételei, az önálló darabok egy új egységgé állnak össze – a kép és zene kölcsönhatásából pedig Mozart arcképe rajzolódik ki.”
A rendkívül hatásos és népszerű ötvözet, a vizuális látvány és zenei tartalom együttese, a „filmzenekoncert műfaja” kel életre a Margitsziget nagyszínpadán. A Mozart filmzenekoncerten a szimfonikus zenei élményről az Óbudai Danubia Zenekar Hámori Máté karmester vezetésével gondoskodik. Közreműködik: Kodály Kórus Debrecen.
Az Istent kedvelő Isten kedveltje
Mozartot a salzburgi anyakönyvben Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Gottlieb Mozart néven jegyezték be. Az első két keresztnév Aranyszájú Szent Jánosra utal, akinek névnapja a zeneszerző születésnapjára, január 27-ére esik, a harmadik az anyai nagyapára, míg az utolsó kettő ugyanannak a névnek a német és görög változata, jelentése „Isten kedveltje” vagy „Istent kedvelő”. Mondják, a név kötelez. Esetünkben korántsem egyszerű a helyzet, de a Margitszigeti Szabadtéri Színházban július 18-án közelebb kerülhetünk a titok megfejtéséhez.
