Az „Arcanum-függőség” ma már nem újdonság a hazai kulturális nyelvhasználatban. Az eleinte szinte csak kutatók, történészek, egyetemisták, oktatók, publicisták vagy családfa-kutatók által használt felület napjainkra – korosztálytól függetlenül – nagyon széles felhasználói körben ismert. Az utóbbi évtizedek talán legnagyobb hazai közművelődési robbanása a Biszak család missziója.
Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, amely 1989. január 1-jén kezdte meg működését és kultúrmisszióját. A családi vállalkozás ötletgazdája és alapítója Biszak Sándor, aki a következőképpen foglalja össze a digitális felület esszenciáját:
„A kultúránk akkor fejlődhet, ha a múltunkat, közös tudásunkat és identitásunkat hordozó elemeinkből minél többet tudunk eljuttatni a lehető legtöbb emberhez; s mindezt úgy, hogy a befogadókban a továbbgondolkozás igényét is elősegítjük.”
Az online tér egy teljesen más dimenziót nyit az archív dokumentumok befogadására. Ha egy fizikai térben találkozunk egy-egy régi újságcikkel, fotóval, metszettel, kézirattal, valahogy jobban beránt a múlt, az időbeliség sokkal inkább behatárol minket, ami egyfajta távolságot helyez befogadó és „(mű)tárgy” között. A digitális tér eltörli az időt, oldja az eddig megszokott időbeli kereteket, ezáltal valahogy jobban adaptálható, közelebb hozható magunkhoz egy-egy korszak atmoszférája. Az Arcanum segítségével most ropogós hangulatok közepette, interaktív módon találkozhatunk a múltunkkal, ami egyszerre jelenünk is.
Az Arcanum kulturális tartalmak nagy mennyiségű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. A rendkívül innovatív és úttörő cég szolgáltatása négy nagy szegmensre oszlik (Arcanum Digitális Tudománytár, Kézikönyvtár, Térképek, HUNGARICANA), hozzájárulva kulturális örökségünk szellemi hagyatékának generációkon átívelő öröklődéséhez.
Az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT)
Az ADT újságok, folyóiratok, lexikonok és könyvek virtuális gyűjtőhelye, amelynek segítségével több száz hazai tudományos és szakfolyóirat, valamint heti- és napilap minden lapszámához hozzáférhetünk. A keresőszavak beírásán túl – a mesterséges intelligenciával ellátott felületen – az arcfelismerés is opció lehet kereséseink folyamán, egy fotó feltöltésével megtalálhatjuk a szükséges információkat a sokmillió sajtófotó és könyvillusztráció között.
A több millió oldalas szövegállományban való kutatás, továbbá a több száz kiadvány tartalomjegyzékének böngészése díjtalan, azonban a dokumentumok megjelenítéséhez előfizetés szükséges.
Az előfizetést – amely történhet magánszemélyi és céges úton is – egy ideiglenes ingyenes próbaverzió előzi meg. Az adatbázist ide kattintva lehet kipróbálni.
Az ADT rengeteg hazai és nemzetközi partnerintézménnyel működik együtt, és olyan előfizetői vannak, mint például az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, a Yale University Library vagy a szingapúri NUS-YNC Library.
Zeneművészeti, színházi lapok
Számos izgalmas kulturális és művészeti témájú magazin, folyóirat elérhető az Arcanum Digitális Tudománytárban. Olvasóink számára ebből a gazdag merítésből kifejezetten érdekesek lehetnek a zenei és színházi példányok. Ma már nem kell feltétlenül antikváriumban, könyvtárban vagy éppen a padláson búvárkodni, ha valaki arra kíváncsi, milyen visszhangot kapott egy-egy kultikus premier a múltban, vagy éppen milyen nagyívű nemzetközi vendégművész lépett fel egy-egy klasszikus zenei koncerten.
A Sereghy Elemér által alapított A Zene című havi folyóirat 1910–1944 közötti darabokat tartalmaz, különös hangsúlyt fektetve a hazai és nemzetközi eseményekre, a zenetudományos vívmányokra, a koncertekkel, és a művészek portréira. Valódi kuriózum például az 1928–1938 közötti Munkások dal- és zeneközlönye.
A későbbi, popkulturális érából is színes repertoár elérhető a virtuális felületen, így könnyen megtudhatjuk – például az Ifjúsági Magazinból – hogy ki nyerte az 1970-es Ki mit tud?-ot, hogyan alakult meg a Locomotiv GT, vagy milyen trendet teremtett a budapesti fiatal lányok számára Zalatnay Sarolta a ’60-as évek végén.
„Az ég tartsa meg mindazt, ami szép – jó – és nemes!” – a Délibáb – Nemzeti Színházi Lap 1853-as példányában az egészen korai hazai színházi törekvések, szándékok reprezentálódnak. Az adattárban fellelhető – többek között – a legendás Film Színház Muzsika, a Színházi Élet vagy a könnyedebb, „ős-sztárpletykákra” (is) fókuszáló Színházi Magazin. A közönségsikereken túl, a mélyebb és tudományosabb szakmai igénnyel szerkesztett Színház című folyóirat 1968–2019 közötti számaiban is kutathatunk, amelyben olyan remek tollú szerzők gondolatai olvashatók, mint például Molnár Gál Péter vagy Ungvári Tamás.
Kézikönyvtár
A CD-ROM magyarországi térhódítása után Arcanum-kiadásban jelent meg a Biblia és a VersTár, amelyet a kiadó több száz kulturális tematikájú kiadványa követett: lexikonok, írói életművek, családtörténeti könyvek, monográfiák.
Ezek közül ma rengeteg ingyenesen elérhető az online felületükön. Néhány példa ebből a gazdag és pazar gyűjteményből: Verstár (50 költő összes versével Tinódi Lantos Sebestyéntől Dsida Jenőig); Szöveggyűjtemény (a magyar ősköltészettől a kuruc koron át a 20. század közepéig); Shakespeare összes művei magyar és angol nyelven; Deák Ferenc munkái; Kossuth Lajos összes munkái; Magyar életrajzi lexikon; A magyar nyelv értelmező szótára.
Térképek
A Habsburg Birodalom és utódállamainak történelmi térképeit ismerhetjük meg e szolgáltatás segítségével, szintén ingyenesen. A történelmi helyeket interaktív módon, akár 3D-ben láthatjuk. A szkennelt anyagok eredete egészen a 17–18. századig nyúlik vissza. Együttműködő intézményei a projektnek többek között Budapest Főváros Levéltára, az Osztrák Állami Levéltár vagy a Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
HUNGARICANA
Könnyen, gyorsan és látványosan elérhető a HUNGARICANA segítségével számos kultúrkincsünk. A Képcsarnokban 18 intézmény több százezer vizuális dokumentuma megtekinthető (fotók, metszetek, festmények, falkárpitok) akár gigapixeles nagyításban. Az együttműködők között van például az Iparművészeti Múzeum, az MTA Könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Fortepan, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Gödöllői Városi Múzeum vagy a Zempléni Múzeum.
A Könyv- és Dokumentumtárban leginkább múzeumok, levéltárak, könyvtárak kiadványai szerepelnek, ezen belül is sorozatok, évkönyvek, folyóiratok, napilapok, helytörténeti publikációk. Közreműködik ebben a projektben például az Országgyűlési Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára is.
A Levéltárban oklevelek (középkori források), királyi könyvek, iratgyűjtemények, az Úrbéri Tabellák (Mária Terézia korabeli földesurak, jobbágyok, zsellérek nevét és telkének nagyságával, jellemzőivel – ezekhez az iratokhoz készült adatbázist Fónagy Zoltán történész készítette); urbáriumok, azaz úrbéri összeírások; birtok- és vagyoncserék (1527-től egészen a 19. század közötti periódusának dokumentumaival).
A Budapest időgép több milliónyi oldal digitalizált forrásanyagot tartalmaz a város lakóira és épületeire vonatkozva. Megtekinthetünk itt például 1944-es budapesti légifelvételeket vagy az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak térinformatikai adatbázisát is. Az Arcanum-projekt e részének létrejöttében Budapest Főváros Levéltára és a Nemzeti Kulturális Alap közreműködött.
A Zenetudományi Intézet és Hungarchívum a magyar népzene- és néptánckutatás segédanyaga, amely a Kodály-rend közel 30.000 lejegyzéseivel kiegészítve alakult meg.
A MAPIRE, valamint a Térképek és Építészeti Tervek geográfiai gyűjteményeket, interaktív térképeket és építészeti archív dokumentumokat tartalmaznak.
A Névtár: személyek, egyesületek egészen a 17. századig nyúlik vissza, fontosabb adatokat közvetítve (személyek, tisztségviselők lakóhelye, életpályája).
Tengernyi alternatívát nyújt az Arcanum színes, komplex szolgáltatása. Nem csupán a kutatók és a tudomány területein dolgozó szakemberek számára hozott létre értékes és nélkülözhetetlen talajt, hanem a kulturális múlt iránt érdeklődők részére is.
