A Liszt Ferenc Kamarazenekar a Müpa – Évad Művészének választott szopránnal, Baráth Emőkével és korszakunk egyik legnagyobb hatású dirigensével, Takács-Nagy Gáborral ad közös koncertet.
A műsoron két egészen különböző zeneszerző karakter, Mozart és Grieg darabjai szerepelnek. Közép-Európa és Skandinávia, klasszika és romantika, az örök gyermek nyitott szilajsága és a felnőtt fegyelmezettség burkát feszegető érzelmek – még sorolhatnánk a párhuzamba állítható ellentéteket. A közönséget a Liszt Ferenc Kamarazenekar ezen a koncerten ismét zenei meglepetéssel kényezteti, miközben a változatosság az előadók számára is lehetőséget ad tehetségük és tudásuk gazdag palettájának megvillantására.
A koncert kapcsán az est szólistájával, Baráth Emőkével beszélgettünk.
Sok víz lefolyt a Dunán meg a Szajnán is, mióta az innsbrucki Cesti Énekverseny első díját szinte kezdőként megnyerte Baráth Emőke. Már akkor határozott elképzelései voltak a saját útjáról, és ezek helyesnek is bizonyultak. Az év jelentős részében Párizsból indulva járja a világot, de Budapesten is van otthona.
Abban nincs semmi meglepő, hogy egy népszerű, virtuozitást kívánó Mozart-áriával (Bella mia fiamma) nyitod a Liszt Ferenc Kamarazenekar január 23-i, zeneakadémiai koncertjét. A folytatás azonban különleges, Grieg hat dalból álló ciklusát (op. 48) énekled, részese lehetsz egy izgalmas művészi munkának, hiszen a hat dal először kap vonószenekari kíséretet, és ezzel más hangzásvilágot, új árnyalatokat.
„A daléneklés a repertoárom igen fontos része. A romantikus zene nagyon is illik az egyéniségem drámai oldalához, annak ellenére, hogy a nevemhez általában a barokk muzsikát társítják. Úgy érzem, a romantikus dalok világában igazán önmagam vagyok, Edvard Grieg ugyan a Schumannt követő nemzedék tagja, de a versek, amelyekre az op. 48-as ciklust komponálta, a romantikus stílust és életérzést reprezentálják. Jól felfedezhető ezekben a dalokban a német lied (romantikus daltípus) 19. századi, szerte Európában elterjedt hagyománya, amely még Liszt Ferencet is megérintette.
Ezeket a csipkeszerűen finom műveket Grieg a feleségének, Nina Hagerup énekesnőnek írta azokban az években, amikor a kettőjük kapcsolata a kislányuk halála miatt megingott. Hagerup lírai szoprán volt, de a dalciklust sok esetben megszólaltatják mezzók is.
Szerencsére a daléneklés esetében sokszor van mód arra, hogy tágabban kezeljük a hangfaji korlátokat, bár azért vannak olyan dalciklusok, amelyek egyértelműen valamilyen hangfajra íródtak. Az op. 48 hangfekvése számomra kényelmes, minthogy eredetileg szopránnak íródott, bár én egyébként szeretek mély lágéban énekelni.”
Az előadást a szegedi közönség 2022. január 20-án este a Nemzeti Színházban, a budapesti publikum 23-án a Zeneakadémián élvezheti.
Liszt Ferenc Kamarazenekar
Közreműködik: Baráth Emőke (ének)
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
Művészeti vezető: Várdai István
Koncertmester: Tfirst Péter
Mozart: A-dúr szimfónia, K. 201
Mozart: Bella mia fiamma – hangversenyária, K. 528
Grieg: Hat dal, op. 48 – vonószenekari kísérettel, Ari Rabenu átiratában
Grieg: 1., g-moll vonósnégyes, op. 27 — vonószenekari előadásban
Jegyvásárlás ide kattintva.
