Hiába telt el 174 év az 1848–49-es forradalom kezdetének első napja óta, mégis kisiskolás korunktól ismerjük a március 15-én megtörtént eseményeket, és akár álmunkból felkeltve tudjuk az aznap elszavalt Nemzeti dalt, vagy akár a 12 pontot.
Vajon miért ivódott bele emékezetünkbe és lényünkbe ennyire a 48-as forradalom első napja? Többek között erre a kérdésre ad választ az Art Anzix Színház legújabb beszélgetése.
Nem szokványos módon eleveníti fel az Art Anzix Színház 1848. március 15. történéseit. Tripolszky Anna, az M5 riportere Nyári Gábor történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatójával közösen idézi fel nemzeti ünnepünk történelemkönyvekből kimaradt kuriózumait.
A nemrégiben megújult Gundel falai között zajló beszélgetésből az is kiderül, hogy az évtizedek során, hogyan formálódott a jeles nap ünneplése, mely korszakban milyen módon emlékeztek történelmünk egyik legfontosabb dátumára.
„Fontosnak tartom, hogy beszéljünk a témáról, hiszen ennyi év elteltével is óriási ereje van március 15-nek! Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy történelmi szempontból egy negatív eseményt az idő és a magyarság pozitív és az identitásunkat erősítő eseménnyé formált. Az Art Anzix Színház Társadalmi, Kulturális és Művészeti Egyesület kiemelt célja az anyanyelvi kultúra ápolása, ennek keretében zajlanak aktualitásokat felölelő beszélgetéseink is” – meséli Tripolszky Anna a beszélgetés szerkesztője és riportere.
Az ismeretterjesztő beszélgetésben Tripolszky Anna Nyári Gábor történész segítségével a kultikussá vált Pilvaxról is lerántja a leplet, de arról is szó esik, hogy milyen furfangos módon foglalták le a márciusi ifjak Landerer nyomdáját, vagy hogy honnan ered az ünnep egyik jelképe, a kokárda.
