Tfirst Péter hegedűművésszel, a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertmesterével az együttes legújabb bérletéről beszélgettünk.
– Mosolygós arccal jöttél ki a próbateremből, és úgy érzékeltem, a zenekari tagok között is nagyon jó a hangulat.
– Igen, ma nagyon pozitív mindenki, egyrészt az elmúlt turbulens időszak után volt pár lazább napunk, töltődtünk egy kicsit, másrészt – ha szabad a zenekari tagok magánéletébe is egy kis bepillantást adni – most volt alkalmunk csellóművész zenekari tagunkat, Lukácsházi Gyurit mint friss, első gyermekes apukát köszöntenünk.
– Azt gondolom, a turbulens jelződ, most inkább dicsekvés, mint panasz.
– Sűrű volt az utóbbi egy hónap, mondjuk úgy: kezdett hasonlítani a Covid előtti életünkre, és ez alapvetően jó dolog. Sok koncert, ütős, de nagyon nehéz műsorokkal, végre turnénk is volt, nagy sikerrel, Spanyolországban – nem, semmiképp sem panaszkodunk.
– És most hoztátok nyilvánosságra a következő évad zeneakadémiai bérletes programját is.
– Ki kell, hogy javítsalak, a budapesti évad első bérlete került most a közönség elé, merthogy hosszú idő után újra, a 2022/23-as szezonban két bérletet hirdetünk meg. Maradtunk a négykoncertes sorozatszerkezetnél, de az első sorozat október-januári dátumai után, újabb négy sajátrendezésű hangversennyel készülünk februártól májusig, minden hónapban eggyel. 2023-ban ünnepeljük a 60. születésnapunkat, mivel mással tehetnénk, mint minél több nagyszerű koncerttel.
– Nem lep meg, ha azt mondod, részleteket most csak az első sorozatról árulhatsz el.
– A titkok, a meglepetések mindig fokozzák az ünnepélyességet, a játékosság meg sosem állt távol tőlünk. Az elmúlt két év a koncertszervezés területen is sok korábbi „törvényt” felülírt, nem könnyű az egyeztetés sem a helyszínekkel, sem a vendégművészekkel. Ennek ellenére, úgy látom, az ünnepi év méltó kereteket kap – de erről beszéljünk majd szeptember elején, akkor minden részletet elmesélek.
– Október 1-jén, a Zene világnapján tartjátok az első koncertet a Zeneakadémián, művészeti vezetőtök Várdai István közreműködésével. Hogy oszlik meg a bérlettervezési feladatkör köztetek?
– Aki Istvánt ismeri, tudja, egy hatalmas ötlettár. Nemcsak zenélés közben szárnyal, ilyenkor is eláraszt minket a jobbnál jobb tervekkel – fel kell kötni a nadrágunkat, hogy tudjuk követni. Szólistaként őt persze kevésbé határolja be a kamarazenei repertoár, talán épp ezért, bátrabban is tágítja a köröket. Hadd tegyem hozzá, a nagy ötletelős megbeszéléseink után nem kis feladat hárul a zenekar menedzsmentjére, hogy a tervekből valóság váljon.
Az első koncerten a két Haydn-csellóversenyt játsszuk, és ez szerintem zenei összefoglalása a 2 és fél év közös munkájának. Tükrözi azt az összehangolódást, ami István és a zenekar között kialakult, és ez benne van a produkció minőségében. Tudok olyan vendégünkről, aki már többször hallotta tőlünk a versenyműveket, mégis mindig vesz újra jegyet, hogy ismét élőben meghallgassa. A szünet után pedig a szimfonikus zenekari léptékű építkezés friss, új elemeivel fokozzuk az élményt. A Zene világnapján velünk lesznek a folytatódó Mesterjáték-projekt keretében mentorált egyetemi hallgatók, a tehetséges ifjú zenésztársak, és Beethoven 3. szimfóniáját adjuk elő, István vezényletével.
– A következő koncerten a vendégetek egy olyan zongoraművész, aki még nem járt Magyarországon, ti fogjátok bemutatni a budapesti közönségnek.
– Tudod, visszakeresgélve, a zenekar hat évtizedes történetében nagyon sok olyan művész volt, aki itthon velünk játszott először, aztán gyakori szereplője lett a magyar zenei életnek. Szeretnénk, hogy a közönségünk ebből a szempontból is nyitottabb legyen. Azt remélem, a mi nevünk garancia arra, hogy szólistáink a világ zenei életének legnívósabb szereplői. Benjamin Grosvenor sikereit, díjait most hadd ne soroljam, azt minden érdeklődő megtalálja a megfelelő fórumokon, véleményem szerint nagyszerű zenész, aki ráadásul november 9-ére nagy kedvencünket, Mendelssohn 1. zongoraversenyét választotta ki a közös előadásra. Előtte kicsit szerenádozunk Mozart Kis éji zenéjével, utána pedig az erős csellószólamunk erényeit hangsúlyosan bemutató Arenszkij-vonósnégyes hangzik majd el.
– A decemberi hangverseny műsorában ismét látok egy Karl Amadeus Hartmann darabot. A most májusi nagy sikerű Concerto funèbre után (Pusker Júlia közreműködésével), nagyobb az érdeklődés bennetek a 20. századi német zeneszerző darabjai iránt?
– Számomra ez a koncert a legizgalmasabb a sorozatban, a zenekar számára meg talán ez lesz a legnagyobb szakmai kihívás. Van olyan párhuzam is, amire te utalsz, de inkább csak annyiban, hogy felbátorodtunk a nyitásra. A zeneakadémiai közönsége éreztette velünk, lehetünk bátrabbak, modernebbek, van befogadó készség és frissül a zenei szemlélet. Egyébként a műsorra tűzött Hartmann-kamaraconcerto kapcsán még zajlik a kutakodás, nem találtuk nyomát az itthoni elhangzásnak, az is lehet, hogy magyarországi bemutató lesz.
Liza Ferschtmann, a Beethoven-hegedűverseny szólistája az európai klasszikus zenei élet egyik meghatározó alakja, kiemelt szerepet kap a mi koncertünkön is, szólójátéka mellett vezeti is zenekart, a különleges zenekari felállást igénylő Hartmann-műben pedig velünk „kamarázik” majd. A klarinétszólóra Pablo Barragán érkezik Budapestre. Elmondhatjuk róla, mindenkivel játszott már, aki számít, épp ideje, hogy a vendégünk legyen.
– És a bérletzáró koncerten Emmanuel Pahud!
– Hát igen, az elmúlt 10 év külföldi szólistái közül Martha Argerich mellett Pahud-höz kapcsolódnak a legszebb emlékeink. Az ő esetében minden közös munkát különlegesen érzékeny együttműködésként éltünk meg, rendkívüli személyiség. Nagyon örülök, hogy el tud jönni, vele zárjuk a sorozatot, és egyben vele nyitjuk a jubileumi év kiemelt hangversenyeinek sorát.
– A bérleteteknél nem látok a mostanában általában szokásos fantáziacímet.
– Nem kell mindig mindennek nevet adni. Hacsak nem tematikus koncertről van szó, ami mondjuk egy korszakból választ ki műveket, én nem kedvelem a cím ráerőltetését a műsorra. Valamire, ami összetett tartalom, rengeteg minden befolyásolja a szerkezetét, megpróbálunk egy jelzőt, címkét ráakasztani, ráadásul elvárnánk, hogy egyedi legyen. Ebből lesz aztán, hogy minden izgalmas, különleges, fantasztikus stb. Értem, hogy marketing szempontok is vannak, de talán pont a közelgő jubileum alkalmából vállalom: ez a Liszt Ferenc Kamarazenekar bérlete, és ennyi épp elég. Ebben az évadban kezdtük azt újra érezni, amikor visszatért a közönség a koncerttermekbe, hogy alakulgat a régi időket idéző hangulat. Miattunk jön be a közönség, mert tudják, igazi élmény lesz, amit kapnak.
Komoly feladat visszaszoktatni a zenekedvelőket a nézőtérre, de a bérletárusítás első heti eredményei alapján én bizakodó vagyok. Külön öröm, hogy látjuk, visszatérnek baráti körünk tagjai, az ő hűségükért nagy köszönettel tartozunk, igyekszünk meghálálni.
Bérletvásárlás június 25-ig elővásárlási kedvezménnyel ide kattintva.
