Csak tiszta forrásból. Szeptember 3-án, szombaton igazi kultúrtörténeti utazásra hív a Margitszigeti Színház! Ezúttal egy olyan, a maga nemében egyedülálló, egyszerre meglepő és felemelő produkció elevenedik majd meg a faóriások ölelte színpadon, ami az eredeti, ősi, érintetlen népzenét a szimfonikus zenekarokra átültetett változatokkal állítja párhuzamba. Bartók Béla és Kodály Zoltán népdalgyűjtő körútjainak kincsei és az azokból építkező remekművek Pál István Szalonna és Bandája, a Czifra Táncegyüttes, valamint a Farkas Róbert vezette Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara jóvoltából kelnek életre a főváros szívében.
„Bartók Béla és Kodály Zoltán neve ma egyet jelent a kárpát medencei népzene felfedezésével. A népdal megmentésének ügyét mindketten életcéljuknak tekintették. A műsor címe, Bartók Béla Cantata Profana című művének a befejező gondolata is munkásságuk előtt tiszteleg. Bartók az ősi, érintetlen népzenét tartotta igazán tiszta forrásnak, amiben a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara is megmerítkezik majd ezen a koncerten” – mondta Fehér János a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek művészeti vezetője.
A még korábban Kocsis Zoltán által összeállított, és az ő emléke előtt tisztelgő nagyszabású produkció különlegessége, hogy az eredeti népdalok és azok Bartók Béla és Kodály Zoltán jóvoltából csokorba gyűjtött és feldolgozott szimfonikus változatai egymás után csendülnek fel. Előbbieket Pál István Szalonna és bandája, míg utóbbiakat a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara tolmácsolja majd, a műsorvezető szerepébe bújó Sebő Ferenc pedig magyarázataival, anekdotáival teszi még izgalmasabbá, kalandosabbá az estét.
„Az eredeti dalok és a szimfonikus művek folyamatos párhuzamban vannak ebben az első pillanatától az utolsóig rendkívüli előadásban, amelyben szimfonikus zenekar, operaénekes, néptáncegyüttes és mi népzenészek, népdalénekesek mind együtt veszünk részt. Ahogy Sebő tanár úr beszél ezekről a zenedarabokról és történetükről, azzal sokaknak egy teljesen új világot nyit ki. Itthon és külföldön is egyszerűen fantasztikus látni az embereken azt a rácsodálkozást, amikor a klasszikus zenét ismerve meghallják annak eredeti változatát, és felismerik, hogy nálunk, itt a Kárpát-medencében még mindig ez egy élő kultúra. És valóban, a tiszta forrás azt jelenti, hogy amiből tudunk táplálkozni és amiből ezek a kiváló klasszikus zeneszerző géniuszaink is táplálkoztak, az mind a mai napig élő és gyönyörűen megmaradt” – magyarázta Pál István Szalonna.
A látványos, autentikus előadáson az eredeti népdalokat a Fölszállott a páva korábbi nyerteseitől, Csizmadia Annától, Kubinyi Júliától, és Zsikó Zoltántól hallhatjuk, a szimfonikus változatok pedig Balga Gabriella és Palerdi András előadásában szólalnak meg. A programot a Czifra Táncegyüttes is színesíti, ővelük is többször találkozhatunk az est folyamán.
„Sebő Ferenc egyik anekdotája jut eszembe, ami tökéletesen érzékelteti, hogy a népzene és a tánc mennyire szerves egységet alkot mind a mai napig. A Palatkai Banda, mikor Amerikában turnézott és egy nagyon elegáns helyen megkérték őket, hogy egy palatkai táncrendet játsszanak, akkor elkezdték, de aztán 6 ütem után leállt a zene, abba is hagyták. Mikor kérdezték őket, hogy mi történt, csak annyit válaszoltak, hogy hát minek játszanak, ha senki nem táncol” – emlékezett vissza Fehér János.
A közkedvelt Galántai táncok és Román népi táncok mellett felcsendülnek Bartók Erdélyi táncai, valamint Kocsis Zoltán hangszerelésében az Árva-madár, a Puciné és a Székely Lassú. A teljes összeállítás pedig Kodály lendületes Kállai kettősével zárul majd.
„Ezek a dallamok itt a Margitszigeten életre kelnek. A természet szépsége miatt tényleg olyan, mintha egy templomban játszanánk, mert az egésznek lesz egy ilyen szakrális, emelkedett atmoszférája. Ahogy felcsendül a zene abban a közegben, a fák, a Duna illata, ahogy abban a csendben megszületnek a hangok az egy rendkívül szép, meghamisíthatatlan élményt ad” – tette hozzá Pál István Szalonna.
További információ a Margitszigeti Színház honlapján található.
