2022. október 17-én rendhagyó hangversenyen hangzanak el id. Ábrányi Kornél művei, amelyek a szerző születésnapján Debrecenben is megszólalnak. A szerző kétszáz éve, 1822. október 15-én született, bár száz éve emlékszobrot állítottak neki, ezt követően mégis csupán az Erkel-visszaemlékezésekben tűnt fel a neve.
Annak ellenére lett mellőzött id. Ábrányi Kornél, hogy a szabadságharc utáni félévszázadban ő vált a magyar romantikus zene programadójává, szellemi vezetőjévé és legfőbb szervezőjévé. Zenei lapokat alapított, zeneesztétikai könyvet írt, zenetörténetet kanonizált, egyesületbe szervezte az országban működő dalárdákat, mindeközben tanított a Zenedében, majd a Zeneakadémián, amelynek alapításában is aktív részt vállalt.
Továbbá operaszövegkönyveket magyarított és napi zenekritikákat írt, végig ott állt Liszt és Erkel mellett. És nem mellesleg: komponált. Összesen százhúsz darabot, zömében kórusműveket, dalokat és zongoradarabokat. Az est tehát a romantikus magyar zenei hálózat legjelentősebb szervezője előtt tiszteleg a saját alkotásaival.
A zenék változatos képet mutatnak meg abból az elfeledett korból, amelyből a közönség leginkább – Liszt mellett – Erkelt és Mosonyit ismeri jól.
Ábrányi stílusa a vérbő magyaros romantika, amelyben ötvöződik a verbunkos a korabeli német, francia és olasz mesterek hatásával.
Néhány mű, mint például a Petőfi versére komponált Éj oly drámai erővel ragadja magával a közönséget, hogy képes még a kánont is provokálni. Ily művek nemcsak a lexikonadatok közé valóak, hanem rendszeres előadásra és felvételre. Más alkotások (pl. Öt jellemrajz, Amiről a várak regélnek) a Liszt-rapszódiákból ismert stílust mutatják. A derűjük és meghittségük, valamint a mesterien kiszámított érzelmi csúcspontjuk még ma is szívhez szól. Végül akadnak oly darabok is, amelyek az élő verbunkost visszhangozzák (pl. Szerenád, Országos dalárinduló). Az estet pedig a „magyar zenei világstíl” egy nagyszabású kísérlete (Magyar irályú szonáta) zárja, amely a korszak összes hazai zeneművének erényét és árnyát magában foglalja.
A koncert rendhagyó jellegét nemcsak a ritkaságszámba menő műsor adja, hanem az is, hogy egyes műveket historikus módon, másokat dramatizált alakban mutatják be a közreműködők. A hangverseny a Debreceni Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és az MMA Kutatóintézet együttműködésével valósul meg. Váradi Judit zongoraművész (Debreceni Egyetem) választotta ki az est számait a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, valamint a Zeneakadémia Könyvtárában őrzött korabeli kották közül.
Az esten közreműködik Bátori Éva – ének, Bogáti Bokor Orsolya – hegedű, Várda Zsófia – kürt, Mikulík Márton, Szabó Eszter, Váradi Judit – zongora, valamint Debrecenben a Bárdos Leánykar Kozak Olimpiu vezényletével, Budapesten a Bartók Konzervatórium férfikara is Papp Edit tanárnő vezetésével. Az egyes műsorszámok között a szerzőről, a korszakról és az egyes darabok történetéről Windhager Ákos (MMA) tart rövid ismertetést. A szervező-előadók abban bíznak, hogy az életmű más részleteit további esteken mutathatják be.
2022. október 15., 19h
DEBRECENI EGYETEM ZENEMŰVÉSZETI KAR – LISZT TEREM
2022. október 17., 19h
RÉGI ZENEAKADÉMIA – LISZT TEREM
