Bizonyára mindannyiunk számára ismerősen hangzik annak a terézvárosi „titkos kertnek” neve, amelyet nem csupán a múlt, hanem a jelen is folyamatosan inspirál. A legendákkal, anekdotákkal teli helyszín, nem pusztán művészettörténeti, történelmi, hanem környzeti adottságok szempontjából is kuriózum. Nagy elődök, ígéretes titánok. A Magyar Képzőművészeti Egyetem kertjében tettünk látogatást, amely december 6-án ismét megnyitja kapuit az érdeklődők előtt nyílt nap keretében.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem évtizedek óta meghatározó központja a hazai művészetoktatási intézményi struktúrának és hálózatnak. Festőművészet, szobrászművészet és látványtervezés a fő irányvonala az itt történő képzéseknek. Az itt végzett hallgatók a képzés után saját maguk dönthetik el, milyen irányban haladnak, merre kamatoztatják itt megszerzett tudásukat és gyakorlatukat. Számos fiatal művész lép autonóm alkotói útra, azonban az utóbbi időben sokan helyezkednek el a színházi világban díszlettervezőként vagy a filmiparban látványtervezőként.
Az intézmény különleges múlttal rendelkezik, azonban a vezetőség nagy hangsúlyt fektet a jelen perspektíváira, így jelenleg kiemelt fókusz kerül például a nemzetközi kapcsolatok minél színesebb és aktívabb ápolására, kialakítására. A művészeti ágak egyetemistáinak számára a kultikus Epreskertben elhelyezkedő műtermekben nyílik alkalmuk alkotásra, a legkülönbözőbb technikákkal való kísérletezésre, saját alkotói világuk megtalálására, elindítására és kibontakoztatására.
A kert jelentős múltra tekint vissza. Nevének eredete a 17. századra vezethető vissza, amikor selyemhernyó-tenyésztés miatt ültettek számos eperfát a mai Bajza utcai természeti terepre. A 19. század első felében hihetetlen buja, gazdag eperliget állt már itt, néhány a régi fákból még ma is megtalálható. A gondozatlan, elburjánzott növényi környezetet Strobl Alajos szobrászművész hozatta rendbe az 1880-as évek elején, de az első műtermek már az 1870-es éveken megalakultak, amelyek körül egyfajta műteremházak is alakultak. A műteremházak azonban az 1910-es évek közepétől eltűntek, hiszen egyre inkább bérházak, polgári lakások alakultak.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem műtermei hivatalosan 121 évvel ezelőtt kezdtek el itt hivatalosan is funkcionálni. Kezdetben olyan neves művészek adták át tudásukat, mint például Benczúr Gyula, Lotz Károly, Székely Bertalan, Feszty Árpád és Zichy Mihály. Itt ezen a ponton pedig egy kicsit meg kell állnunk. Az extravagancia még csak véletlenül sem kortárs találmány! Kőnig Frigyes, az egyetem doktori iskolájának vezetője és a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatója exkluzív sajtóbejárásunk alkalmával többek között arról mesélt, milyen színes és gazdag szellemi, művészeti élet zajlott itt az úgynevezett „hőskorban”.
Nem volt furcsa ugyanis, ha az imént említett időszakban különös események, mozzanatok vagy cselekedetek történtek a kultikus kertben. Gyakran fordult elő, hogy bálokat tartottak, de nem ám a megszokott, konvencióhoz hű módon! Jelmezes zenés estéket, kisebb összejöveteleket tartottak, még egy-egy történelmi színdarabot is elő adtak, hiszen a késői romantika korában, a historizmus dandárjában, szinte szükségszerűnek bizonyult, hogy akár életvitel szerűen is megjelenjenek azok a témák, értékek, tartalmak, amikkel a képzőművészek foglalkoztak. Nem lehetett azon sem csodálkozni, ha maga Strobl Alajos, a „szobrászfejedelem” lóháton vonult a kertben, a kertből ki, ráadásul kürtszó kíséretében!
Ilyen és ehhez hasonló kedves történekkel kapcsolódhatunk, ha az Epreskert rejtelmeit szeretnénk fejtegetni egy mini városi kirándulás, kikapcsolódás alkalmával. Mint azonban azt korábban is említettük, ez a hely nem csupán a múltról, hanem a jelenről is szól. Aktív alkotói munka folyik a műtermekben, elmélyült restaurátori munka, festőművészeti horizontok, szobrásztechnikák, látványtervezési koncepciók, miegyebek. Az aktivitás és közösségi értékteremtés szellemében az egyetem december 6-án ismét megrendezi hagyományos nyílt napját. Az eseményre minden érdeklődőt szeretettel várnak, kiemelten a fiatalokat, középiskolásokat, és a képzőművészeti felsőoktatási tervekkel rendelkező diákokat. A szakokkal való ismerkedés mellett ezen az alkalmon lehetőség nyílik a műtermek látogatására, a már egyetemi hallgatókkal való kapcsolatépítésre, tanárokkal történő konzultációkra.
