Alig telt el a nagy sikerű Mulass, mulass! című szilveszteri gála és vele az óesztendő, a Budapesti Operettszínházban máris pezseg az élet az új év elején. Januárban ugyanis több alkalommal is látható Pejtsik Péter és Orbán János Dénes Az Orfeum mágusa című új nagyoperettje.
A darab ősbemutatóját a tavalyi év novemberének közepén tartották a Nagymező utcai teátrumban, amely éppen 2023-ban ünnepelte megalapításának 100 éves évfordulóját. A nagyszabású premier a magyar operett évében óriási sikert aratott, az állótapsos ovációval fogadott előadásokkal bátran állítható, hogy színháztörténetet írt a Budapesti Operettszínház. Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a teátrum főigazgatója korábban elmondta, hogy az összművészeti műfajnak 1923-tól ad otthont a Nagymező utca 17. szám alatti épület.
A teátrum története szorosan összefonódott Somossy Károly életével, aki 1894-ben ezen a helyen nyitotta meg Orfeumát, és megtanította mulatni az embereket. Az óriási népszerűségnek örvendő, az „élet császárának” is nevezett Somossy Károly személye megkerülhetetlen volt a budapesti társasági életben. Amellett, hogy török mintára felépítette a Kis Konstantinápoly nevű vigalmi negyedet – ahol egyszerre akár 40 ezer ember is szórakozhatott – ő álmodta meg egykor a mai Operettszínház épületét. Az akkoriban Somossy Orfeumként működő mulatóba jártak a bécsi, a berlini, de még a szentpétervári urak is! S, hogy miért nevezték Somossyt az „élet császárának”? A Somossy Orfeum jelentette Budapest éjszakai életének a középpontját. Este hat-hét óra körül kezdődtek az előadások, és miután véget értek, másnap nyolcig, kilencig mulattak, a legfinomabb ételek és italok felszolgálásával, gyönyörű hölgyek társaságában.
Egy anekdota szerint egy alkalommal a gazdag Zichy Ödön gróf bőkezű, négyszáz forintos vacsorát fizetett Somossy mulatójában. A végén büszkén elkiáltotta magát: „Na, így mulat egy magyar gróf!” Néhány nappal később Somossy meghívta a grófot egy vacsorára, amely négyezer forintba került. Ennek a vacsorának a végén viszont Somossy szólt diadalmasan a grófhoz: „Na, így mulat egy Somossy!” Az előadásra érkező nézők a bejáratnál találkozhatnak Somossy Károly novemberben felavatott szobrával. A produkció látványvilága megidézi az egykor Budapesten működő, varázslatos Kis Konstantinápoly elnevezésű vigalmi negyedet is, amelynek lélegzetelállító miliője mindig magával ragadja a közönséget. Újjáéled a századforduló hamisítatlan orfeumi hangulata is, az előadás azonban mentes a nosztalgikus fogalmazásmódtól, épp ellenkezőleg: nagyon is mai nyelven szól a nézőkhöz. A színpadon látható impozáns terek mások mellett az Ezeregyéjszaka mesebeli, szürreális világát is feltárják mindazoknak akik jegyet váltanak, a sokszínű jelmezek kavalkádja pedig utal a kor divatjára, de a mai trendek vonalait is megjeleníti. S ha már színházi terek: tudták, hogy az Operettszínház épületének megálmodója Somossy Károly eredetileg szimmetrikus homlokzatot szeretett volna? A Nagymező utca és a Mozsár utca sarkán álló szomszéd telket azonban nem sikerült megvennie. Ezért a terveket úgy készítették el, hogy amikor Somossy megszerzi a másik telket is, a homlokzat másik felét majd hozzá lehessen építeni a már így is lenyűgöző épülethez. Erre végül nem került sor. Amennyiben a terv eljutott volna a megvalósításig, az Operettszínház homlokzata ma teljesen szimmetrikus lenne. A grandiózus, neobarokk stílusú épület egyszerre négyezer vendéget is be tudott fogadni. A nézőtér, ahol a széksorok között étkezni is lehetett, a színpad felé lejtett, és az itt felállított asztaloknál akár nyolcszáz ember is kényelmesen megvacsorázhatott. Ezt az alagsorban elhelyezett konyhák tették lehetővé, amelyek egy komoly étterem színvonalán működtek. Az itt készülő válogatott finomságokat aztán liften továbbították az Orfeum felsőbb szintjeire. Egy biztos: az Operettszínház ínyenc szellemi és lelki táplálékkal mindenképpen szolgálhat nézőinek, az új évben is!
A közönség a darabot a Kiss-B. Atilla vezetése alatt már jól bevált hármas szereposztásban láthatja. A színház főigazgatója korábban elmondta, hogy unikális mű született, amelynek minden dallama hiteles és minden szövegrészlete sokatmondó, többrétegű jelentéstartalommal bír. Aki önfeledt szórakozásra vágyik, ugyanúgy élvezni fogja az előadást, mint az a néző, aki szellemi gyöngyszemek után kutatva felfejti a darab mélyebb rétegeit.
Az előadás főbb szerepeiben Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Nagy Lóránt, Fischl Mónika, Lukács Anita, Füredi Nikolett, Kiss Diána, Bordás Barbara, Lévai Enikő, Széles Flóra, Szendy Szilvi, Bojtos Luca, Erdős Attila, Laki Péter és Dénes Viktor láthatók. Az előadás rendezője és koreográfusa Bozsik Yvette Kossuth-díjas színházi alkotó.
