A MÁV Szimfonikus Zenekar február 22-én, a Filharmónia Magyarország szervezésében Kaposváron a Csiky Gergely Színházban, majd másnap, Budapesten, a Zeneakadémián ad hangversenyt Mesék, táncok címmel, Csaba Péter, a zenekar állandó vendégkarmesterének vezényletével, a tehetséges fiatal hegedűs, Abouzahra Amira közreműködésével.
Csaba Péter karmesterhez nagyon közel állnak Brahms (1833-1897) művei, köztük a magyar táncok, különösen a kevésbé ismert darabok. Manapság legtöbbször az 1., az 5. és a 6. magyar táncot játsszák a koncerttermekben, a MÁV Szimfonikus Zenekar február 22. és 23-i hangversenyein azonban megismerkedhet a közönség a kevésbé ismert No. 17 – 21-es darabokkal is.
Brahmsot Reményi Ede hegedűművész ismertette meg a kor magyar zenéjével, bár, mint Lakatos István: Magyaros elemek Brahms zenéjében című, 1935-ben Kolozsvárott megjelent tanulmányában írja, már gyermekkorában, a hamburgi matrózkocsmákban is igen népszerű volt a magyar eredetű zene. Brahms huszonegy magyar táncot komponált, eredetileg zongorára négy kézre, az első tízet 1869-ben, a következőket 1880-ban. Lakatos István említett tanulmányában a következőket írja: „Mik ezek a magyar táncok tulajdonképpen? Cigányzenekaroktól játszott népdalok és műdalok, melyeket igen szerencsésen és magyarosan tudott hangszerelni. Bizonyos, hogy egyik-másik melódiát ő költötte, vagy hallotta és a feljegyzett dallamokat ügyesen átalakította.”
Az est folytatásában Henryk Wieniawski (1835-1880) I. Hegedűversenye csendül fel. Wieniawski híres hegedűművész volt, és kitűnő művekkel gazdagította a hegedű és a vonós kamarazene irodalmát. Első hegedűversenyét 1853-ban, 18 évesen komponálta, amelyet Lipcsében mutattak be. A három tételes mű zenéje tökéletesen beleillik korának stílusába, leginkább talán Mendelssohn hatása érződik rajta, de jól felismerhető szerzőjének szláv zenei anyanyelve is.
A Hegedűverseny szólistája Abouzahra Amira 2005-ben született, magyar-egyiptomi családban, neves zongoraművészek gyermekeként. Négy éves korában kezdett hegedülni, öt évesen pedig már nyilvánosan szerepelt. 2017-ben a Magyar Televízió Virtuózok című tehetségkutató versenyén korosztálya első díját nyerte. Fellépett hazájában, Németországban, Európa több nagyvárosában, továbbá Ománban és természetesen számos alkalommal Magyarországon, többek között a MÁV Szimfonikusokkal is.
Csaba Péter karmester jelenlegi hazája Franciaország, műsoraiban előszeretettel mutatja meg a francia zene kincseit is. Ennek jegyében az est második részében Maurice Ravel két műve hangzik el. Elsőként a Lúdanyó meséi című táncjáték, amit négykezes zongoradarab formájában komponált 1908-ban, eredetileg egy baráti család két gyermeke számára. Minden nép mesekincsében szerepel egy jellegzetes, visszatérő mesemondó figura, a franciáknál ilyen az öreg lúdanyó. Vele mondatja el Ravel az ismert, sok változatban létező régi meséket, melyeket Perrault, d’Aulnoy grófnő és Beaumont írtak le a XVII. és XVIII. században. Ravel egészen kis zenekart használ e művében, néhány fúvóssal és ütőssel. A zene mindvégig áttetsző, pasztell-színű, de a hangszínek végtelen és gyönyörű színskáláját alkalmazza.
A műsor zárószámaként Ravel, La Valse (A keringő) című darabja hangzik el. A keringő az a tánc, amely ifj. Johann Strauss fénykorában meghódította és megszédítette a világot. Valósággal mágikus erőt tulajdonítottak neki, komolyan hitték, hogy hipnotikus hatása van. Ravel ezt a jelenséget igyekezett megragadni. Az általa újrateremtett keringő természetesen nem egy újabb, posthumus Strauss-valcer, nagyonis saját témái, harmóniái és főleg saját zenekari hangszerelése szólal meg e műben, de a ritmus és a tánc önkívületig való fokozásával hódol a valcer szellemisége előtt. A La Valse bemutatója 1919-ben volt, hatalmas sikerrel. Érdekesség, hogy a megrendelő, a párizsi Orosz Balett vezetőjének, Gyagilevnek nem tetszett és a bemutató után megszűnt a kapcsolata a zeneszerzővel.
Az est karmestere, Csaba Péter 1952-ben született Kolozsvárott. Hegedű, zeneszerzés és karmesteri tanulmányait a bukaresti Porumbescu Zeneakadémián fejezte be. Több nemzetközi versenyen ért el értékes helyezést (pl. Paganini Verseny, Genova), hegedűművészként évtizedeken keresztül rendszeresen koncertezett. Néhány évvel később karmesterként is sikerrel mutatkozott be. Világjáró muzsikus, több mint 80 országban lépett már színpadra. 1983 óta Franciaországban, Lyonban él. A Solistes de Lyon és a finn Virtuosi di Kuhmo Kamarazenekarok alapítója és karmestere, valamint a svédországi Lappföldi Fesztivál és Musica Vitae zenekar művészeti igazgatója is volt. Fiatal zenei tehetségek támogatását célzó kezdeményezését Svédország után Spanyolországban fejlesztette tovább, a santanderi Ecuentro de Música Y Academia fesztivál keretei között. E munkája révén sok kiváló ifjú muzsikusnak (köztük több magyarnak is) volt alkalma bemutatkozni. Svédországi tevékenységének elismeréseképpen 2002-ben a Svéd Királyi Akadémia tagjává választották. A Lyoni Zeneművészeti Főiskola professzora, és zenekari osztályának vezetője, 1994-től 2010-ig a Besancon-i Szimfonikus Zenekar igazgatója és állandó karmestere. Számos lemezfelvétele készült, 1994-ben Finnországban felvett Sibelius-lemeze az USA-ban elnyerte Az év legjobb felvétele címet. Sok kortárs zeneszerzővel dolgozott együtt, mint például Krzysztof Penderecki, Alfred Schnittke, Henry Dutilleux, Sofija Gubajdulina, Kurtág György, akik közül sokan ajánlották neki kompozícióikat. A nemzetközi és a magyar zenei élet számos kiválóságával lépett pódiumra.
2017-ben a francia köztársasági elnök a Francia Becsületrend Lovagja címmel tüntette ki Csaba Pétert, Finnországban pedig a „Finn Fehér Rózsa Lovagrend” kitüntetésben részesült a finn zene és művészet terén végzett kiemelkedő tevékenységéért. 2012-től 2019-ig a MÁV Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és vezető karmestere volt, jelenleg pedig a zenekar állandó vendégkarmestere.
Csaba Péter és a MÁV Szimfonikus Zenekar zeneakadémiai koncertjére jegyek ide kattintva kaphatók.
