Az idén átadott bicskei Lajtha Házban rendeznek fesztivált szeptember 6. és 8. között, amely a névadó Lajtha László zeneszerző-népzenekutató életművének állít emléket a Hangvető szervezésében. A háromnapos fesztivál kapcsán Balog József Liszt Ferenc-díjas zongoraművészt kérdeztük, aki művészeti tanácsadóként és előadóként is részt vesz a programsorozatban.
A Lajtha Fesztiválon komoly- és népzenei koncertek, filmkülönlegességek és ingyenes családi programok várják a közönséget. Fellép többek között a berlini Notos Quartett, a Korossy Quartet, a Kiss Gy. László trió és a Tükrös Zenekar, az Ifjú Szivek Táncszínház, Lakatos Róbert, Navratil Andrea és Demeter László.
– Hogyan született meg a Lajtha Fesztivál ötlete?
– A fesztivál ötlete szerencsére nem tőlem származik… Azért mondom, hogy szerencsére, mert ez azt jelenti, hogy a Lajtha-életmű másnak is fontos. Hatalmas köszönet az ötlet megálmodóinak és nagy megtiszteltetés számomra, hogy a közeljövőben a Lajtha Fesztivál egyik arca lehetek és művészeti tanácsadóként segíthetem a Fesztivál fejlődését. Véleményem szerint a Lajtha Ház Kulturális Központ szerepe nemcsak az, hogy a Lajtha életművet a következő években bemutassa a nagyközönség számára, hanem az is, hogy a Lajtha életmű nemzetközi elismertségre tegyen szert.
– Mikor és hogyan történt az első találkozásod Lajtha László műveivel?
– Ha jól emlékszem, egy kiállítás kapcsán kaptam felkérést pár mű eljátszására sok-sok évvel ezelőtt. Rögtön megfogott Lajtha egyénisége, és azonnal eldöntöttem, hogy megismerem az életművet. A repertoár bővült, majd 18 hónap alatt tanultam meg az összkiadást, melyet Bartók zongoráján vettem fel a Zenetudományi Intézetben. A zongorarepertoárt illetően ez az egyetlen kiadvány, mely a szerző szinte összes művét tartalmazza. Remélem, a Fesztivál és a kiadvány hatására játszani fogják a zongoristák a műveket a jövőben.
– Hogyan jellemeznéd ezeket a műveket?
– A Lajtha-repertoár nem túl nagy, de annál jelentősebb és igen esszenciális, számomra is fontos művészi fejlődést eredményezett a megtanulása. Minden műve és sorozata más-más inspirációs forrást emel ki, mégis végig érezhetjük összetéveszthetetlen egyéni hangvételét, valamint azt is, hogy nagy virtuóz volt, hiszen rendkívüli dolgokat ír a hangszerre, melyek sok gyakorlással jól játszhatók, és nagy sikert aratnak a koncerteken. Számos alkalommal éltem át azt, hogy egy vegyes műsorban bizony a Lajtha-művek tetszettek a legjobban a közönségnek.
– Általánosságban véve, számodra mitől jelentős Lajtha életműve?
– Tudjuk, hogy Lajthára nagy mértékben hatott a francia iskola, az új bécsi iskola, hogy tanult kontrapunktot Lipcsében, és természetesen nem vonhatta ki magát a népzenei gyűjtések hatása alól sem. Ez a kölcsönhatás, az irányzatok integrálása olyan egyedi stílust eredményezett, hogy
Lajtha zenéjét hallgatva sokszor az időutazás jut eszembe. Hajmeresztő hangkészletek és ritmusok, valamint formák, melyek nemcsak abban az időben, de még ma is újszerűen hatnak. Nem véletlen, hogy Bartók Béla nagyon nagyra tartotta, valószínűleg már akkor érezte, hogy Lajtha hatása a későbbi szerzőkre igen jelentős lesz.
– Mely műveket adod elő a fesztiválon?
– Az első fesztiválon igyekszem a legszélesebb körben megmutatni Lajtha zongorára elképzelt gondolatait. Egyet biztosan ígérhetek, nagyon színes és izgalmas összeállítás lesz.
– Milyen az akusztikája a Lajtha Ház termének?
– Éppen most voltam „bejáráson”. Gyönyörű és ígéretes helyszín csodás akusztikával, melyet kiváló szakemberek terveztek. Biztos vagyok benne, hogy a következő évek meghatározó és üde művészeti színfoltja lesz. Mindenkit várunk sok-sok szeretettel a Fesztiválra.
