A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának idei utolsó adása december 18-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Lajkó Istvánnal, Rőser Orsolya Hajnalkával, Tatár Attilával és Vecsei H. Miklóssal.
A Kamarazene karnyújtásnyira című sorozatban az éppen hetven esztendeje elhunyt orosz zeneszerző és zongoraművész, Nyikolaj Karlovics Medtner életművéből hallhatunk válogatást Mondok Yvette szoprán, Lajkó István zongoraművész és Oláh Vilmos hegedűművész közös koncertjén december 28-án a Zeneakadémián.
A sokáig inkább csak Szkrjabin- és Rahmanyinov-kortársként emlegetett, de mára az egyik legjelentősebb orosz zongoraszerzőként számontartott, posztromantikus komponista szerzeményei közül három hangzik majd fel a koncerten. Medtner ötévesen kezdte zongoraóráit és húszévesen végzett a Moszkvai Konzervatóriumban. Első, f-moll zongoraszonátája megjelenésével először idősebb kortársa, Szergej Rahmanyinov látókörébe került, aki egész életében Medtner barátja maradt, mindvégig támogatva Medtner zeneszerzői munkásságát. Művei között egyébként szerepel tizennégy zongoraszonáta, három hegedűszonáta, három zongoraverseny, egy zongoraötös, valamint 108 dal, köztük két jelentős énekhangmű.
Lajkó István zongoraművész 2007-ben szerzett kitüntetéses diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora szakán Falvai Sándor és Szokolay Balázs növendékeként, majd felvételt nyert a Zeneakadémia Doktori Iskolájába, ahol doktori fokozatát 2014-ben szerezte meg. Számos hazai és nemzetközi versenyen ért el kiemelkedő helyezést: a Szófiában megrendezett Nemzetközi Liszt–Bartók–Ligeti Zongoraversenyen például nagydíjat, első díjat és két különdíjat nyert. Vendégszerepelt Európa több országában, valamint Kínában és az Egyesült Államokban is. 2010-ben Junior Prima Díjjal tüntették ki. Lajkó Istvántól azt is kérdezzük, mitől különleges, egyedülálló Medtner dallamvilága; zongoraművészként mi vonzza ehhez az életműhöz, és mely darabok hangzanak majd fel a koncerten?
Zenegyűlölő az operák világában
A Zenegyűlölő visszatér, és ezúttal az Operába (nem) látogat el. A Danubia Zenekar és Janklovics Péter újabb szimfonikus zenei stand up estjén arra keresik a választ, hogy vajon miért van ez a nagy felhajtás az opera körül? Valószerűtlen, erőltetett történetek, ósdi díszletek, érthetetlenül éneklő korpulens dívák – miért jó egyáltalán operát hallgatni? Hámori Máté, a Danubia művészeti vezetője Janklovics Péter humorista mellett Rőser Orsolya Hajnalka szopránt és Ning Donc Hoang Long tenort hívta az estre, hogy olyan műveken keresztül kerülhessünk közelebb az opera világához, mint Wagner Walkűrök lovaglása, Verdi Traviátája, Mozart Varázsfuvolája, vagy Erkel Bánk bánja, de megidézik az est során Kálmán Imre és Lehár Ferenc nagyoperettjeit is. Rőser Orsolya Hajnalkát legutóbb éppen a Bánk bánban hallhattuk az Erkel Színházban, Melinda szerepében, de jövő év elején ifjabb Johann Strauss Cigánybáró című nagyoperettjében is színpadra lép. Rőser Orsolya Hajnalkától azt is kérdezzük, milyen elvárások fogalmazódnak meg az opera világának szereplőivel szemben a szakma és a közönség részéről?
Az online után végre élő Bagossy Brothers-koncert
A Bagossy Brothers Company 2022. január 14-én első alkalommal lép fel a Papp László Budapest Sportarénában. Az együttes a megszokottnál jóval hosszabb műsorral, meglepetés vendégekkel, rendhagyó színpadtechnikai és vizuális megoldásokkal készül az estére. A 2013 májusában alakult, máig változatlan felállásban játszó gyergyószentmiklósi zenekar népszerűsége egyenletesen, de gyors ütemben emelkedett. A Bagossy Brothers Company rövid idő alatt vált előbb az erdélyi, majd az egész kárpát-medencei magyarság egyik legnépszerűbb koncertzenekarává.
„Ha megírunk egy dalt, felvesszük a stúdióban és kiadjuk, akkor még csak az első lépést tettük meg. Úgy érezzük, minden dal a közönség előtt születik meg igazán. Minden egyes élő koncerten más réteg rakódik rá, amit az ott lévő emberekkel közösen teremtünk” – mondja Bagossy Norbert, a formáció énekese. A csapat eddigi pályafutása során 4 nagylemezt, 1 szimfonikus koncertlemezt, 1 EP-t, számtalan klipet és egyéb anyagot jelentetett meg. A zenekar 2020-ban a Due Médiakutató hálózat közvéleménykutatása alapján Magyarország legnépszerűbb zenekara lett. 2020-ban, az első karanténidőszakban egyedülálló módon a zenekar online fesztivált szervezett, amelyen erdélyi és magyar zenészbarátok szerepeltek számtalan műfajból. Most első nagykoncertjükre készülnek, amelyen 30 dal biztosan elhangzik, köztük olyan is, amelyet először hallhat élőben a közönség. Tatár Attilát, a Bagossy Brothers Company gitárosát arról is kérdezzük, az elmúlt időszakból van-e olyan díj vagy elismerés, amelyre különösen büszkék?
Versek zongorakísérettel a MOMKultban
A romantika vándorai címmel december 23-án Balog Alexandra zongoraművész és Vecsei H. Miklós színművész zenés-verses estje vár mindenkit a MOMKultba. Schubert, Chopin és Liszt zongoraművei mellett Byron és Goethe költeményei, valamint magyar költők, többek között Pilinszky, József Attila és Nemes Nagy Ágnes versei csendülnek fel.
Balog Alexandra tízéves korától zongorázott, majd megtanult csellózni is és elmélyült a zeneszerzésben is. 2014-ben a londoni Királyi Zeneakadémián tanulhatott, ahol világklasszis művészekkel és az általuk teremtett különleges légkörrel találkozhatott. Ezt követően alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált, ahol nemcsak magyar, de nagyon keresett külföldi művészek is fellépnek. Balog Alexandra Berlinben, Londonban és Moszkvában is fellépett az elmúlt években, Grazban pedig megnyerte a Bartók Béla Nemzetközi Zongoraversenyt.
Vecsei H. Miklós Junior Prima Díjas színművész és költő tizennyolc éves volt, amikor megjelent első kötete. A költészet mellett már gimnazistaként is érdekelt a színjátszás, majd Vidnyánszky Attila rendezését látva döntötte el, hogy a színházzal kíván foglalkozni. 2015-ben lett a Vígszínház tagja. Generációjának egyik legérdekesebb művésze; világszemlélete, az új dolgok iránti nyitottsága és szabadságvágya rendkívüli érzékenységgel és előadói finomsággal párosul.
Vecsei H. Miklóssal arról is beszélgetünk, hogy a romantika sokféleképpen értelmezett az akkor alkotók részéről is, hiszen másként jelent meg Lord Byron és másként Goethe verseiben, stílusjegyeiben is. Az est programjának összeállításakor mi alapján válogatta, válogatták a szerzőket?
