A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása november 6-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Csonka Andrással, Horváth Lászlóval, László G. Attilával és Onczay Csabával.
Édes-keserű címmel a cukorbetegségről készül zenés színpadi előadás a Diabétesz Világnapra. A diabetológiai ismeretterjesztő mű ötlete és szövegkönyve Dr. Károlyi Hortenzia diabetológus-belgyógyász szakorvosé, zenéjét Döme Zsolt írta. A darab „keresztapja” Bodrogi Gyula, tudományos szakértői: Prof. Dr. Halmos Tamás, az MTA doktora, Dr. Blatniczky László PhD. és Dr. Halmos Tamásné Eszter edukációs szaktekintély. A mű egy „kiméra”, azaz edukációs anyag és zenés színház ötvözete, amely szórakoztatva tanít. Egyszerre kikapcsol és informál. Könnyed zenés színházi estre ül be a néző, miközben rengeteg új ismerettel, a téma iránti nagy adag kíváncsisággal távozik onnan. Aki pedig közvetlenül érintett az ügyben, megtapasztalhatja, hogy nincs egyedül, értik és érzik a problémáit.
Egy kamasz lány születésnapján indul a történet, amikor a hasnyálmirigye alulmarad a vércukorral folytatott küzdelemben, s hirtelen nagyon megváltozik az élete, inzulinos cukorbeteg lesz. A darab elkíséri őt, családját és barátait azon az úton, amelyet kétségbeesés, tagadás, lázadás kísér, majd az elfogadás, az egyensúly fizikai és lelki síkon egyaránt. Egyidejűleg a nem inzulinfüggő, kettes típusú cukorbetegség lényegével is megismerkedünk, a kissé bohókás szomszéd bácsi révén, akit Bodrogi Gyula alakít. A valós szereplőkkel olykor fiktív alakok keverednek, mint a Hasnyálmirigy szerepet alakító Csonka Andrással. Közben rég elásott titokra derül fény, s természetesen a szerelmi szál sem marad el.
A Lendvai Zoltán rendezésében november 13-án debütáló Édes-keserű főbb szerepeiben Bencze Ilona, Bodrogi Gyula, Csonka András, Kautzky Armand, Kovács Áron, Pásztor Virág, Varga Izabella, Voith Ági, Fehér Adrienn, Horányi Juli és Jónás Andi látható. Az élményt Csontos Balázs fényjátéka, Barta Viki és Duda Éva modern koreográfiája, Horányi Juli jelmezei és Bátonyi György díszletei teszik teljessé. A történet kapcsán, amely bárkivel megeshet, bárkiről szólhat, a főszereplő cukorbeteg kislány hasnyálmirigyét alakító Csonka András színművésszel beszélgetünk.
Héttorony Fesztivál
Idén is lesz Héttorony Fesztivál, november 6. és 21. között, a legjobb világ- és népzenei formációkkal és programokkal: 9 zengő ház, 70 művész, 7 kiállítás, 14 koncert, konferencia, kerekasztal-beszélgetés, táncház és fényfestészet várja az érdeklődőket határon innen és túl.
Tíz éve halt meg Makovecz Imre, szellemi hagyatéka azonban továbbra is él. Az emléke előtt tisztelgő, évről évre megrendezett fesztivál küldetése, hogy a hazai népzene és világzene kiemelkedő művészei a szomszédos országok magyarságához is eljussanak, valamint a zene és építészet szerves kapcsolatára irányítsák a figyelmet. A koncertek mellett Makovecz Imre szellemiségét idéző, életművét és annak hatásait bemutató építészeti kiállítások, szakmai beszélgetések várják a közönséget, amelyekben bemutatkoznak a Kárpát-medence népi műveltségét művészetük kiindulópontjának tekintő kortárs alkotóműhelyek.
A Héttorony Fesztivál idei nyitókoncertje a szlovéniai Lendván lesz, ezt követően a többnemzetiségű Kakasd, a göcseji Bak, Százhalombatta, Makó, Sárospatak és az erdélyi Kolozsvár következik. A fesztivál egy időre Dubajba, a Világkiállítás Magyar Pavilonjába is beköltözik. A pavilon épületét Makovecz egyik tanítványa, a Héttorony Fesztivál építészeti programjainak szerkesztője, Csernyus Lőrinc tervezte. A dubaji Magyar Pavilonban Lajkó Félix és a Szalonna Duett ad koncertet a Makovecz Emléknap alkalmából, míg a dubaji záróakkordot a Félix és a Volosi jegyzi.
November 20-án – Makovecz Imre születésnapján – megkoszorúzzák emléktábláját a Villányi út 8. szám alatt, majd aznap este rendezik meg a fesztivál zárását ünneplő gálakoncertet a Nemzeti Táncszínházban. A gálakoncerten Héttorony – Koncertszínház címmel készül egyedi program Makovecz Imre tiszteletére két felvonásban, a Duna Művészegyüttes, Novák Péter és az Etnofon valamint a Duna Szimfonikus Zenekar előadásában. Az este karmestere Makovecz Pál lesz.
Horváth Lászlót, a Héttorony Fesztivál igazgatóját arról is kérdezzük, mi kapcsolja össze azokat a művészeket, formációkat, akik részt vesznek a fesztiválon; a makoveczi életmű hogyan él tovább ennyi év távlatában és hogyan kapcsolódik a magyarság hagyományaihoz?
Egressy Zoltán: Gordiusz
Egressy Zoltán Gordiusz című darabjának ősbemutatója tavasszal, a Zichy Szín-Műhely játékával, Léner András rendezésében volt látható a Hatszín Teátrum színpadán, az eSzínház közvetítésében. „A pandémia mindennapos kihívást jelent az emberi kapcsolatokra is, Egressy Zoltán új vígjátékában pedig egy kissé ellaposodott házasságban élő férj és feleség mindennapját, viszonyát szétziláló, újra összetákoló folyamat részesei lehetnek a nézők. Ezt a kapcsolati válságot és persze ’annak gordiuszi megoldását’ mutatja be a komédia, amelynek karaktereiben oly sokan magunkra ismerhetünk” – mondta a rendező.
„Karanténfeszültség; a férj súlyos katonai diktatúrában érzi magát, a feleség totális felhatalmazást kér a járvány idejére, a takarítónő családon belüli erőszak elől menekül a lakásba. Az érzékek pedig a papírformának megfelelően újra és újra legyőzik a makacsul feltámadó szabadságvágyat. A darab azt vizsgálja, milyen hatással van a karantén az emberi kapcsolatokra. Erősíti az összetartozást, vagy szétzilálja a szálakat? A helyszín egy egyszerű, hétköznapi lakásbelső, ahonnan a szereplők kétségbeesetten keresik a kiutat, miközben saját, kibogozhatatlan kapcsolati hálóikban próbálnak boldogulni” – nyilatkozta darabjáról Egressy Zoltán.
A művet Egressy Zoltán a Literatura Irodalmi Portál karanténdráma pályázatára készítette el, amelyet a beérkezett számtalan irodalmi alkotás mellett egyszeri alkalommal, online verzióban, felolvasószínházi keretek között mutattak be. A Zichy Szín-Műhely felkérésére a szerző átdolgozta a darabot, kibővítette és véglegesítette, így klasszikus színházi keretek között Fekete Linda, Gubík Ági és László G. Attila játékával lesz újra látható a vígjáték november 13-án a Hatszín Teátrumban. László G. Attilával arról is beszélgetünk, hogy az alapfeszültséget adó összezártság milyen rétegeket bont ki a darabban és a környezetünkben; melyek azok a szituációk, amelyek mindenkinek ismerősek lehetnek, csak nem beszélünk róla; és tabuk megjelennek-e az előadásban?
IX. Popper Dávid Nemzetközi Csellóverseny
A nemzetközi versenyek sorában rangos helyet és szerepet betöltő IX. Popper Dávid Nemzetközi Csellóversenyt november 9–15. között rendezik Várpalotán, a Thury Várban. A kétévenként megtartott csellóverseny a 19. századi cseh gordonkaművészről, a Magyar Királyi Zeneakadémia tanáráról kapta a nevét.
David Popper 1843-ban Prágában született, majd Julius Goltermann növendékeként a prágai konzervatóriumban tanult. Fiatal művészként Bülow kíséretével hangversenyezett, majd a nagysikerű turnék után, 1868-tól 1873-ig Bécsben az udvari opera vezető gordonkása, 1866 őszétől 1913-ban bekövetkezett haláláig a budapesti Zeneakadémia gordonkajáték és vonósnégyes tanár volt. Hubayval világhírű vonósnégyest alakított. Szólistaként és a Zeneakadémia zenekarának karmestereként aktív közreműködője volt a magyar zenei életnek. Brahms neki ajánlotta szonátáját, ezt a szerzővel közösen mutatták be Budapesten. Pedagógiai művei, karakter és szalondarabjai, gordonkaversenyei, átiratai a gordonkairodalom kiemelkedő művei.
A kilencedik alkalommal megtartott versenyen a 9–23 éves korosztály 5 korcsoportban és két fordulóban méri össze tudását. Idén 19 országból rekordnak számító, 78 csellista jelentkezett – különböző országok legjobbjai, akik között sokan országos, nemzetközi versenyek győztesei. Magyarországot 19 gordonkás képviseli a tengerentúlról, Dél-Koreából, az USA-ból, Japánból és Taiwanról is érkező versenyzők között Várpalotára. A verseny megalapításának alapgondolata lehetőséget adni zeneiskolában, középiskolában, zeneakadémián tanuló csellistáknak, hogy nemzetközi versenyen mutathassák meg tudásukat, tehetségüket.
A 7 tagú nemzetközi zsűri elnöke Onczay Csaba Kossuth-díjas gordonkaművész, professzor emeritus, akitől azt is kérdezzük, kik foglalnak helyet idén a zsűriben; az elmúlt két évtizedben nagyon sok, ma már nagy név versenyzett itt, ez hogyan változtatta meg a versengés alapgondolatát; illetve milyen művekkel kell készülni, hogyan zajlik a verseny?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2021. november 7-én, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
