Cyril Gely: Diplomácia – Rózsavölgyi Szalon, Budapest
Tudjuk jól: ahogyan az igazságosság és a jog, úgy az erkölcs és a politika is szembekerülhet egymással, különösen az olyan rendkívüli helyzetekben, mint amilyen egy háború. A katonának egyébként is ritkán van mérlegelési lehetősége – a parancsot mindig végre kell hajtani. Ha mindez egy olyan helyzetben történik, amiben az adott utasítás súlyos morális aggályokat vet fel, a történet meghatározó referenciája a lelkiismeret lesz. Cyril Geli (eddig főként a filmváltozatból ismert) drámája is jórészt ott játszódik le: egy önmagát tisztességes emberként elgondoló, régi vágású német főtiszt lelkében. Dietrich von Choltitz, a francia főváros kormányzója 1944 augusztusában azt a parancsot kapja Hitlertől, hogy teljes egészében aknázza alá Párizst. A bravúros mérnöki tervezést kívánó feladatot a kormányzó teljesíti, de a robbantás elrendelésével késlekedik, mégpedig a svéd főkonzul, Raoul Nordling közbenjárására. A diplomata nem kis nehézségek árán végül meggyőzi, s így a fény városa megmenekül.
Ehhez a morális kérdéseket tematizáló darabhoz jó választás a Rózsavölgyi Szalon intim tere. A Sztarenki Pál által rendezett magyarországi bemutató a felelősség kérdésére fókuszál. Az általa megjelenített német főtisztnek szembe kell nézni a családja, a katonai hivatása és az egyetemes erkölcs iránt érzett felelősségével, mintha egy görög sorsdráma hőse lenne. Sztarenki alakításának nagy érdeme, hogy magától értetődő természetességgel lép túl a náci katonákkal kapcsolatos sablonokon: úgy képes árnyaltan megmutatni a személyiség összetettségét, hogy egy pillanatra sem idealizálja a végül jó döntést hozó embert. Az Alföldi Róbert által megformált svéd diplomata olyan ember, akinek megingathatatlan a hite a napnyugati kultúra alapértékeiben, s ezek szolgálatát mindig kész saját érdekei elé helyezni. Mindeközben tapintatos, de kitűnő és megfontolt vitázó – igazi diplomata. A kisebb szerepekben feltűnő Sütő András (a mérnöki tudását rossz célra hasznosító ifjú), Varga Ádám és Bárdi Gergő (akiket idejekorán soroztak be) egyre kétségbeesettebb, egyre sebezhetőbb – egyikük sem tudja leplezni az elkerülhetetlen katonai bukás előszeleként megjelenő félelmet. Ők alighanem úgy élik meg, hogy minden elveszett, a pökhendi tábornok azonban tudja: Párizs megmenekült – s vele együtt a régi erkölcsből is valami. Furcsa és termékeny győzelem ez: hidat képez a szembenállók között. Egyszerre történelmi krónika, thriller és tanmese a Rózsavölgyi Szalon produkciója. Aktuálisan is fontos, remek előadás.
Az előadás alkotóit és jászási időpontjait itt találja
