A napokban derült ki, hogy Koltai Lajos Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr is ott van a megújult SZFE oktatói között, a filmrendezői művész mesterképzést viszi majd. A filmes szakemberrel a Mandiner készített interjút.
– Mit szólt, amikor eljutott önhöz Káel Csaba felkérése?
– Jól esett, hogy arra kérnek föl, amihez értek. Szabó István a Napfény íze című filmje végén van egy jelenet, amikor az apa a gyerekének elmondja, mire vigyázzon az életben, mit csináljon, és mit ne. „Főleg ne csinálj olyat, amihez nem értesz” – mondja neki. Engem most arra hívtak, amihez a legjobban értek. 40 éve vagyok a pályán, elképesztő dolgok értek ezalatt, fantasztikus sikerek, a legjobb emberekkel dolgozhattam együtt.
Magyarországon szinte minden nagyobb filmrendező partneréül hívott, Gábor Páltól Kovács Andrásig, Dárday István, Maár Gyula, Gothár Péter, Szabó István, Szász Péter. Mindenkivel emblematikus értékű filmeket csináltunk, mint például az 50-es évek világát megidéző fantasztikus Angi Verát. Vagy ott van a Déryné, hol van? című film, életem egyik csúcsa, kolorisztikailag mindenképp, Törőcsik Mari ezért az alakításért kapott Arany Pálmát Cannes-ban. De dolgoztam Mészáros Mártával is, négy filmet csináltunk közösen, az Örökbefogadás volt az első magyar film, amely elnyerte az Arany Medvét Berlinben.
– Aztán jött a Szabó Istvánnal való találkozás és vele az Oscar-jelölések…
– Csodás évek voltak Pistával, négy közös filmünk is Oscar-esélyes volt: a Bizalom, a Mephisto, a Redl ezredes és a Hanussen, mindegyik benne volt az öt Oscar-jelölt között, a Mephisto meg is kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart. A magyar játékfilmek közül elsőként 1982-ben. Aztán következett a Gothár-féle időszak, a Megáll az idő őrületes sikere a világban. A mai napig, ha Amerikában forgatok, minden ember a stúdióban tátott szájjal figyel: ez az a pali, aki a Megáll az időt forgatta? De az Ajándék ez a nap is korszakalkotó volt.
