Szabadon szép a tánc – Exkluzív interjú a Margaret Island tagjaival

Fénytörés címen lesz az ősbemutatója a Müpában annak az összművészeti produkciónak, amely a Margaret Island és a Szegedi Kortárs Balett közös alkotása. A zenekar nagyot álmodott a bátor, kísérleti projekttel. Az ősszel országos turnéra induló „Szabadon szép a tánc” című előadás a mozgásművészet és a zene közösségformáló, értékteremtő erejét, a közös gondolkodást képviseli. Exkluzív interjú a Margaret Island tagjaival.

– Kísérletező, bátor kedvetekben vagytok, ami most nemcsak egy újszerű előadás(sorozat), hanem egy új EP nyomán is megmutatkozik. Hogyan merült fel az ötlet egy multidimenziós előadásra, amelyben a táncművészet kap fókuszt?

Füstös Bálint: Mindig is szerettük az összművészeti megnyilvánulásokat. Régi vágyunk volt, hogy táncművészekkel együtt alkothassunk. Az epizodikus jelenetekből összeálló előadás különlegessége, hogy az újrakezdés, újjáépítés kérdése köré épül és Viki (Lábas Viki – a szerk.) is táncolni fog. Év eleje óta heti rendszerességgel jár Szegedre, hogy készüljön erre a nagyon izgalmas mozgásművészeti projektre. Hat táncművész csatlakozik hozzánk a színpadon. Koncepció szempontjából az volt a célunk, hogy egy tőlünk szokatlan, új, kísérletezőbb formában mutatkozhassunk be. Számos csavar várható majd, nemcsak látvány, hanem zene tekintetében is: a már jól ismert dalaink többletjelentést kapnak a színpadon megjelenített élethelyzetek által. A Fénytörés után Szabadon szép a tánc címen indulunk egy többállomásos turnéra ezzel az előadással, megyünk Veszprémbe, Miskolcra, Debrecenbe, Szegedre, Gödöllőre, Győrbe, és Pécsre is.

Lábas Viki: A Senki nem felel című dalunkhoz készült klipet a Szegedi Kortárs Balett két művészével, Vincze Lotárral és Czár Gergellyel forgattuk, így a videóban sok kortársbalett-elem látható. Ez inspirálta az új turnét is. Régóta álmodoztam arról, hogy megtanulhassak táncolni, sőt ha újjászületnék, szívesen lennék kortársbalett-táncos, zseniálisnak tartom ezt a műfajt. A koncepciónkhoz tartozik, hogy világokat építünk, rombolunk, majd építünk újjá. Ebben fellelhetők általános, társadalmi és egészen kis magánéleti problémák is. Reagálunk például a Covid-időszakra, hogy mi történt ennek hatására, de reflektálunk párkapcsolati kérdésekre is. A lényeg, hogy nagyon személyessé szeretnénk tenni ezt az előadást, egy bensőséges légkört alakítva, amelyben mindenki magáénak érezheti a műsor egyes részeit. A közönség jól ismeri a dalszövegeinket, mindenki sokféleképpen gondolkodhatott már velünk ezek mentén, de most tánccal, mozgással is ki akarjuk fejezni mindazt, ami foglalkoztat minket. Egyébként ősszel jelenik meg egy EP-nk, ami igazából az előfutára is lesz ennek a táncos turnénak. Ez most egy komoly vállalás részünkről, hatalmasat álmodtunk művészileg, és reméljük, hogy rá fognak csatlakozni azok, akik látják benne az értéket.

– Miért a Szegedi Kortárs Balettre esett a választás?

LV: Egyrészt az előbb említett klipes munka miatt, másrészt egy családbarát szál is köt minket a táncosokhoz. Engem pedig hihetetlenül vonz a kortárs tánc világa, rendszeresen járok a Szegedi Kortárs Balett előadásaira, az ő megnyilvánulásaikkal tudtam eddig leginkább azonosulni. Nyitottan és örömmel fogadták az ötletünket, hogy miként lehet popzenére átdolgozni bizonyos mozdulatokat, elemeket.

– Hogyan alakítottátok ki össze az előadás narratíváját?

FB: Közösen dolgoztunk rajta. Czár Gergely rendező-koreográfussal összeültünk, és először is próbáltunk egy halmazt generálni vele. Felvetettünk neki olyan dalokat, amiket szívesen játszanánk. Mivel a négy albumunk anyaga sokféle, így volt szerencsére miből válogatni, nem kellett azon aggódni, hogy esetleg egyhangúak lennének a kiválasztott számok. Mindannyian izgalmas kihívásnak tartottuk kitalálni azt, hogyan lehet egy zárt színháztermes közönséget megszólítani, hiszen ez egészen más jellegű feladat, mint például egy nyári fesztivál vagy egy szabadtéri koncert esetében. Egy ilyen térben sokkal inkább megvalósulhat a koncentrált figyelem, kevésbé vesződik el a fókusz, sőt, más dimenzióját és értelmezését nyithatja meg az egyébként már jól ismert felvételeknek egy színházterem. A dalok most egy adott narratívára épülve követik egymást, ezt egészítik ki a táncos elemek.

LV: A változatosságra törekszünk. Lesznek új dalok, sokszor vagy éppen kevésbé játszott számok egyaránt, illetve természetesen becsempészünk az új EP-ből is szerzeményeket. Ugyan ezúttal a tánc és a mozgás a legmeghatározóbb elemünk, de lesz például akusztikus blokkunk is, valaminta turné állomásain teret engedünk improvizatívabb megnyilvánulásoknak is, amik éppen az adott naphoz passzolnak.

FB: Fontos volt, hogy eljátsszuk azokat a kihagyhatatlan dalokat, amiket vár a közönségünk, ugyanakkor ezúttal kicsit másképp adjuk ezeket elő: a teljes műsort áthangszereltük erre a produkcióra, több számunk is egészen másképp szólal majd meg, mint ahogyan megszokta a közönség. Zeneileg tele lesz csavarral az előadás.

– Hamarosan megjelenik egy új EP-tek, ami szintén bátrabb, az eddigieknél kísérletezőbb, és aminek egy-két dala szintén szerepel majd az őszi turné előadásain. Meséltek erről?

Törőcsik Kristóf: Szeptemberben jelenik meg az új EP-nk négy felvétellel. Leginkább versfeldolgozások szerepelnek ezen az albumon – például Tóth Árpád Esti sugárkoszorúja –, de van olyan dalszöveg, amit Palya Beától kaptunk. Más hangulata lesz, mint amit megszokhattak tőlünk, kicsit csendesebb, nyugalmasabb. Az album címe az Idegszálaival – A végső türelem is ide kötöz lett.

LV: Olyan gondolatok sűrűsödnek össze ezen az EP-n, amik mostanában foglalkoztatnak minket, illetve amelyekre ráismerünk barátok, kollégák, ismerősök mondataiban, vagy akár a közönségünknél is. A szövegek világa elég mély, borús lett, de a hangszerelés ellenpontozza ezt a búskomorságot. Az összhatás figyelmet igényel, hatást vált ki.

FB: Ez már egy komolyabb munkánk, mint az eddigiek. Mertünk szabadabban, érettebben gondolkodni. Azzal, hogy kimondtuk, hogy ez nem egy sorlemez, hanem kitekintés, bevállalós dolog lesz, Toldi Miklós producerrel is bátrabb elemeket próbáltunk becsempészni a zeneiségbe.

A Margaret Island autentikusságra, az élő zene közösségformáló erejére voksol rendíthetetlenül, immár lassan tizedik éve. Hogyan gondolkodtok erről a hivatásról a jelenlegi színtéren?

LV: Szerintem két fontos dolog van, amit ha követünk, nagy baj nem lehet. Először is, hogy bátraké a szerencse. Emellett mindig vissza kell nyúlni a gyökerekhez. Legtöbbünk az őszinteséget, az önazonosságot, az eredetiséget keresi az előadókban. Lényegesnek tartjuk, ha valakit tudunk inspirálni bármilyen hangszeres zenélésre. Mindig is fontos volt nekünk, hogy élő zenét játszunk, vannak gondolataink, mindenki tanult zenész, és pontosan érti azt, amit a színpadon csinál. Talán önzően hangzik, de kivétel nélkül minden dalunkat úgy írtuk, hogy nekünk tetsszen, és tényleg be tudjunk állni mögéjük. Ha erre többen kapcsolódnak, az óriási boldogság, ha kevesebben, akkor is legalább megpróbáltuk.

TK: Minél több ideje vagyunk a szakmában, annál inkább elengedjük, hogy bárkinek is megfeleljünk vagy egyáltalán megpróbáljuk ezt. Egyre távolodunk attól, amit most mainstreamnek nevezünk. Büszke vagyok arra, hogy azt tudjuk képviselni, ami autentikus és hiteles. Rettenetes lenne, ha trendeket, előadókat utánoznánk.

FB: A magyar zenében léteznek párhuzamos univerzumok. Nekünk nem feltétlen a népszerűség, inkább az értékteremtés és a közösségépítés a célunk.

Margaret Island – Szabadon szép a tánc országos turné a Szegedi Kortárs Balett közreműködésével: