Haydneum

Különleges élmény volt kétszer is meghallgatni egymást követő napokon a Haydneum Régizenei Központ rezidens együtteseinek, a Purcell Kórusnak és az Orfeo Zenekarnak legújabb, XVII. századi szerzők (szinte) ismeretlen darabjaiból összeállított műsorát.

Ma először Kengyelen, a fesztivál első vidéki helyszínén csendülnek fel Charpentier és Strattner művei, holnap pedig a budapesti nyitókoncerten vetül rájuk a reflektorfény.

Ahogy két hete már hírt adtunk róla, június 9-17. között a régizene rajongóinak érdemes lesz a székhelyüket áthelyezni az Egyetemi templomba, hiszen a két éve alapított Haydneum itt fogja tartani II. Egyházzenei Fesztiváljának mind a hat budapesti koncertjét. 

Egy éve működik üzemszerűen az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitalizáló központja, amely Közép-Európa közgyűjteményei közül a legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal rendelkezik.

A Haydneum célja, hogy a Esterházy-kastély ismét Esterházy “Fényes” Miklós XVIII. századi udvarához hasonló, virágzó kulturális központtá váljon.

Június 9-17. között rendezi meg második Egyházzenei Fesztiválját a Haydneum Budapesten, az Egyetemi templomban.

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ együttműködésében eddig 10 000 oldalt sikerült digitalizálni.

Manapság gyakran halljuk: „Ha Beethoven ismerte volna a modern zongorát, bizonyára jobban kedvelte volna, mint a korabeli fortepianót…” Meglehet. Az viszont egész biztos, hogy teljesen más zenét írt volna.

Joseph Haydn idejében Eszterháza büszkeségének számított, és Európa-szerte kimagasló szerepet játszott a Marionett-színházban és az 1768. őszén megnyílt Operaház falai között zajló eszterházai opera-játszás.

December 17-én a Haydneum – Magyar Régizenei Központ négy, hazánkba érkezett hangszert mutatott be, amelyek a ma ismert zongorák elődjei és számos örökbecsű alkotás ihletői voltak.