A válsághelyzet megfelelő tudatossággal akár a kulturális márka megújulására is alkalmas időszak lehet. Kiemelten fontos, hogy a szereplők ebben az időszakban is aktívan kommunikáljanak, valamint az online tartalomfogyasztás drasztikus növekedésére reagálva újfajta tartalomgyártási stratégia készítésébe is érdemes energiát fektetni.
A koronavírus-járvány a kulturális élet szereplőit elsők között késztette leállásra. Néhány márka rögtön reagált, ezek többsége élő közvetítésbe kezdett, illetve megosztotta digitálisan elérhető archív felvételeit.
Szerencsére a hazai kulturális élet szereplőinél a biztos szakmai alap a legtöbb helyen adott, de a kommunikációt a megnövekedett médiazajban érdemesebb eltérő formába önteni.
„A fenntartó kommunikáción túl újféle online tartalomgyártásra lehet szükség, mely átszervezést igényelhet, de megéri. Bár sokkal nagyobb zaj van, a tartalomfogyasztásra szánt idő is drasztikusan megemelkedett. Izgalmas anyagokkal nagyobb elérést és bevonódást kell generálni az intézményeknek, erre már most nagyon szép példák találhatóak. A Koreai Nemzeti Múzeum például a VR technológia segítségével tette bejárhatóvá online az aktuális tárlat tereit, a Londoni TATE podcastokat és a „Tate Kids” gyerekeknek szánt online foglalkozásokat kínál. Honi példák esetén gondolhatunk a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum online virtuális tárlatvezetéseire, vagy a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar online közvetítéseire, de persze sok más irány is lehetséges” – emelte ki egy szakmai interjúban, Misetics Mátyás a MITTE társalapítója.
Az ügynökség a megalakulása óta kiemelten foglalkozik a kulturális márkaépítéssel, hozzájuk kötődik többek között a Capa Központ teljes márkaépítése, a Reformáció 500 három évig tartó kampányának felépítése, a Közlekedési Múzeum és a Radnóti Színház megújult arculata is.
„A kulturális márkák erőssége az értékazonosságukban rejlik. Kommunikációs üzenetként a fogyasztók kevésbé telítődnek velük, ráadásul nincs ott a háttérben folyamatosan az az érzés, hogy mindig vásárolni kell tőlük” – mondja a szakember, aki a jelenlegi helyzetben kiemelten fontosnak tartja a kulturális profilok megújítását és üzeneteik hatékonyságának erősítését. A mostani járványhelyzetben megszólított és elért tartalomfogyasztók megismerhetik a kulturális brandeket, az állandó jelenlét miatt még könnyebben elköteleződhetnek mellettük. A vészhelyzet elmúlásával a csoportok könnyebben elérhetőek és bevonhatóak lesznek a fizikai térben megrendezett eseményeknél is.
Fentiek mellett a márka frissítése is egy lehetséges stratégia lehet ebben az időszakban. „A home office nem akadály, hanem lehetőség arra, hogy új stratégiát és arculatot alakítson ki a márka. Amikor elkezdünk beszélgetni egy intézmény szakmai vezetésével előfordul, hogy bár igény nagyon is volna, nincs kellő idő arra, hogy a napi hajtás mellett érdemben bevonódjanak a márkaépítés folyamatába.” A szakember szerint a válsághelyzet tudatossági szintemelkedést is eredményezhet a kulturális márkák számára kommunikációs tevékenységükben.
Hallgassátok velünk a már mobilapplikáción is elérhető Papageno Rádiót. Az applikációt androidra itt, iPhone-ra pedig innen tudjátok letölteni.
