A Bartók Tavasz idei programjának egyik legkülönlegesebb eseménye nem mindennapi módon, a török és a magyar zene kapcsolódási pontjain keresztül – különös tekintettel a zene és a tánc viszonyára – mutatja be a bartóki életmű néhány jellegzetes darabját. Az április 9-i összművészeti esten Káel Csaba rendezésében Guessous „Mesi”, a Győri Balett, valamint a Magyar Állami Népi Együttes művészei lépnek a Müpa színpadára.
Tiszta forrás. Nem csak a bartóki életmű tudóinak, de már a Bartók Tavasz törzsközönségének is ismerős lehet a kifejezés, hiszen a fesztivál 2022-ben indította útjára azt az összművészeti koncepciót, melynek keretében először a zeneszerző-zenetudós arab gyűjtései – a Dubaji Világkiállításon is sikert aratott előadásnak köszönhetően – kaptak főszerepet, melynek folytatásaként, s nem utolsó sorban az idei Magyar-Török Kulturális Évadhoz kapcsolódva ezúttal a népzenegyűjtő Bartók török kutatásai kerülnek a fókuszba.
Bartók életműve meghatározza kultúránk egészét, miközben kiapadhatatlan inspirációs forrásként van jelen nemcsak a művészek és pedagógusok, a szülők és zenészpalánták, hanem valójában mindannyiunk életében, akik valaha találkoztunk Bartók zenei világának misztikumával.
A bartóki hang mindenkit megérint, a zeneszerzőről ennek ellenére csak kevesen tudják, hogy nem csupán a magyar népzene gyűjtésében és rendszerezésében mélyedt el, de a szomszédos, rokon és távoli népek, többek között a törökség zenéje is komolyan foglalkoztatta.
„Alig hittem füleimnek: uramfia, hiszen ez mintha egy régi magyar dallamnak változata volna…” – kiáltott fel lelkesedésében egy dél-törökországi kis faluban, 1936-os kis-ázsiai népzenei gyűjtőútja során, amikor is nagy számban talált a magyar dallamokhoz hasonló török népdalokat, amelyekre a magyar őstörténet egy fontos forrásaként tekintett a későbbiekben.
Az idei Bartók Tavasz keretében megvalósuló Tiszta forrás című műsor ennek az útnak a gyűjtésből táplálkozva mutatja be egy újabb perspektívából Bartók művészetét és a magyar népzene komplexitását olyan előadók tolmácsolásában, mint a Győri Balett táncművészei, a Magyar Állami Népi Együttes tagjai vagy a Junior Prima díjas énekesnő, Guessous Majda Mária „Mesi”, aki a program kapcsán az előadáshoz és a török zenéhez fűződő legszemélyesebb kapcsolatáról is mesélt:
„Három hazám van, hiszen magyarságom és (apai részről) marokkóiságom között kötőszövetet jelent a török kultúra, ami mindkét identitásomhoz szorosan kapcsolódik mind zeneileg, mind kulturálisan – jegyzi meg, majd így folytatja: 15 évvel ezelőtt, amikor ösztöndíjasként kint tanulhattam, teljesen új levegőt jelentett számomra Törökország. Mintha újra magamra találtam volna. Hozzám nőtt, a részemmé vált és ezért nagyon hálás vagyok a Fennvalónak.”
Bartóknak csupán 9 napjába telt, hogy összesen 101 dallamot gyűjtsön fel (amiből 87-et adott közre) és a rá jellemző precizitással később le is jegyezze őket – meséli, melyekből aztán olyan következtetéseket állapított meg, amelyek máig iránymutatóak.
„Számomra a gyűjtés egyik legnagyobb értéke, hogy a gyűjtő, maga Bartók, vagyis az, hogy van a magyar zenei géniuszok közül egy olyan ember, aki otthon érezte magát Törökországban, tanult törökül és messzemenő tervei lettek volna még ezen a vidéken. Gyönyörű és figyelemre méltó a felgyűjtött dalanyag, mely sokféle műfajt foglal magába. Hatalmas élmény magamon átereszteni ezeket a dallamokat, melyek közül van, ami legalább 1500 éves. Mélyen megérint, hogy a közös zenei metszéspontokon keresztül összekapcsolódhatok e rokon kultúrával, melynek bölcsője szintén Közép-Ázsia” – vallja az énekesnő, aki szerint minden egyes műsorszám gyöngyszeme lesz az előadásnak: „A műsor szerkesztése nagyon különleges és a közreműködők – a Győri Balett, a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, Nikola Parov (felvételről), a Danubia Zenekar (szintén felvételről) Fekete-Kovács Kornél vezényletével, valamint mi, a zenésztársaimmal – mind más-más módon, de ugyanabba az irányba mutatunk, keresve és rátalálva a két nép közötti kapcsolódási pontokra.”
„Az összművészeti est minden részlete izgalommal tölt el, már csak azért is, mert úgy gondolom, hogy tényleg kevesen tudnak erről a zene- és kultúrtörténeti jelentőségű anyagról, ami egyébként Bartók utolsó tudományos munkája. A török kultúrához való kapcsolódás egyfajta rácsodálkozásként hat, egy felfedezés, ami reményeim szerint falakat bonthat és új utakat nyithat önmagunk és egymás felé.
