Június 8-án a Sonus Alapítvány ÚjLélekZene koncertsorozatának harmadik eseményére kerül sor a Belvárosi Szent Anna templomban. Az Ajtony Csaba által szerkesztett sorozat négy szimbólum – a fény, a lebegés, az érintés és a csend – köré csoportosítja az egyes koncertek műsorát. A soron következő, Fény című hangversenyen a bécsi ensemble LUX fog közreműködni. Az együttes első magyarországi fellépése kapcsán a kvartett egyik alapítójával Thomas Wally hegedűművésszel beszélgethettem együttesükről, kortárs zenéről, a vonósnégyes műfajról és a soron következő budapesti hangversenyükről.
– Mesélj az együttes alakulásáról. Miért hoztátok létre, milyen célkitűzéseitek voltak?
– Az együttest nagyjából 20 éve, 2004-ben alapítottuk Bécsben. Mi, alapító tagok mind a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemre jártunk, és az volt a célunk, hogy olyan platformot hozzunk létre, ahol a saját műveinket játszhatjuk. Szerettük volna, hogy az általunk komponált művek az egyetem falain kívül is megszólalhassanak. Ezután a kezdeti, lelkes időszak után azonban ki kellett találnunk, milyen irányba szeretnénk folytatni a tevékenységünket. Ekkor döntöttünk úgy, hogy a más szerzők által komponált kortárs zene interpretációja is bekerül az együttes profiljába, így ilyen műveket is elkezdtük játszani. Az együttes mai profilja tehát ekkor, 2005-ben alakult ki (emiatt a következő, 2025-ös évre tervezünk is egy születésnapi évadot). A vonósnégyes tagjai az évek során változtak, a jelenlegi formációban azonban már több, mint 10 éve dolgozunk együtt.
– A budapesti koncert műsora nem csupán kortárs műveket tartalmaz, hanem 20. századi szerzők alkotásait is. Változott az együttes profilja az évek során?
– Igen is, meg nem is. A vonósnégyes életében továbbra is fontos szerepe van a kortárs klasszikus zenei alkotásoknak és rendszeresen játszunk is ilyen műveket, de az évek során valóban változott a profilunk és bővült a repertoárunk. Egy ponton eldöntöttük, hogy szeretnénk korai 20. századi műveket is játszani és kialakítani egy fix repertoárt. Nagyon érdekes és megtisztelő a legújabb alkotásokat játszani, de jó visszatérni olyan kompozíciókhoz is, melyeket már többször játszottunk.
Azt tapasztaljuk egyébként, hogy a közönség is máshogy reagál az új művekre, mint mondjuk a 20. századi zenére. Az előbbinél sokkal hangsúlyosabb, hogy megismerik az új zeneművet – a mi előadásunkban –, míg az ismertebb, többször előadott zeneművek esetében inkább a mi együttesünk egyéni interpretációja kerül előtérbe. A budapesti koncertünkön is fogunk játszani két 20. századi szerzőtől is: egy korai Schönberg-kompozíciót és egy Erwin Schulhoff-művet is. Szeretünk korai 20. századi műveket is játszani és számunkra nagyon élvezetes, hogy bővült ilyen módon a repertoárunk.
– Meg lehet egyáltalán húzni 20-21. századi zeneszerzők esetén egy egyértelmű határt, ahonnan kezdve kortárs zenéről beszélünk?
– Ez egy érdekes kérdés. Arnold Schönbergtől például egyértelműen nem sorolható már a kortárs zeneszerzők közé, a zenéjét azonban meglehetősen nehéz hallgatni, sőt, szerintem sok később született zeneműnél is nehezebben érthető zenei nyelve van. Így el tudom képzelni, hogy vannak, akik esetleg kortárs zeneként gondolnak rá, hiszen hajlamosak vagyunk a kortársat a kihívást jelentő zenei anyaggal azonosítani.
Játszunk a június 8-i koncertünkön egy művet a Kurtág György kortárs zeneszerzőtől is, amely a 20. században született. Nehéz lenne megmondani, hogy pontosan hova lehet sorolni ezt a művet. Ráadásul a koncerten az is érdekes lesz, hogy egy olyan korai Schönberg-művet játszunk, amely még tonális és inkább a 19. századi későromantika stílusjegyeit viseli magán, amivel Schönberget alapvetően nem szoktuk azonosítani. Nehéz egyértelmű határokat húzni és talán nem is érdemes. Számunkra inkább az a fontosabb, hogy előadjuk ezeket a nagyszerű alkotásokat.
– Van nyomás a vonósnégyes formációkon a műfaj hosszú múltja miatt?
– Természetesen van valamiféle nyomás, hiszen valóban régóta létezik a műfaj. Gazdag a repertoár és sok nagyszerű vonósnégyes együttes létezett és létezik rajtunk kívül. Adódik az összehasonlítás, hiszen célunk, hogy a lehető legmagasabb színvonalon zenéljünk. Egy-egy jól ismert alkotásnál pedig természetes módon merül fel, hogy el vajon tudjuk-e mi is olyan jól, vagy jobban játszani, mint más együttesek. Valószínűleg nem, de azért megpróbáljuk…
![Ensemble LUX © Andrej Grilc](https://papageno.hu/wp-content/uploads/2024/06/c-andrej-grilc-01356-copy.jpg)
– Milyen a 20-21. századi zene iránti érdeklődés? Változott a közönség az együttes alakulása óta eltelt 20 évben?
– Nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert több tényező is befolyásolja. Van, hogy olyan helyen játszunk, ahol rendszeresen rendeznek kortárs zenei koncerteket. Ilyenkor általában egy már kialakult, a 20-21. századi szerzők iránt érdeklődő közönségnek játszhatunk. Például nem rég Berlinben játszottunk egy olyan helyszínen, ahol hetente rendeznek kortárs zenei koncerteket. Erre a koncertünkre nagy volt az érdeklődés és kifejezetten sokan jöttek, de természetesen van olyan tapasztalatunk is, amikor kisebb az érdeklődés. Miután nincsenek saját hangverseny-sorozataink, a mi együttesünknek nem alakult ki törzsközönsége, a nézők összetétele inkább függ a helyszíntől.
Mindenesetre nem panaszkodunk, úgy látjuk, hogy – bár természetesen nem számíthatunk akkora nézőközönségre, mint a klasszikus repertoárt játszó együttesek – van érdeklődés a 20-21. századi zene iránt mind Ausztriában, mind külföldön. Jó azt is látni, hogy az egyetemisták is érdeklődnek a kortárs zene iránt: a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem zeneszerzés szakos hallgatóinak koncertjeit sokan látogatják.
– Hogyan viszonyultok az ÚjLélekZene sorozat tematikájához és a most következő koncerthez, melynek középpontjában a Fény szerepel?
– A műsort a művészeti vezetővel, Ajtony Csabával állítottuk össze. Olyan program mellett döntöttünk végül, amely jól illeszkedik az ensemble LUX profiljába. Úgy látjuk, hogy az ÚjLélekZene sorozat közönsége nyitott a kortárs és a régebbi korok zenéjének együttélésére, a templom mint előadói tér pedig óhatatlanul alakítja a befogadói élményt. Így ebben az egységes térben fognak megszólalni különböző korú, karakterű és hangulatú alkotások.
Az ÚjLélekZene sorozat Fény című koncertje 2024. június 8-án 18:30-kor a Belvárosi Szent Anna templomban kerül megrendezésre.