Kodály Zoltán: „A zenének civilizáció-teremtő küldetése van”

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata  Az élet kincsesháza címmel rendez egész napos konferenciát november 26-án a, a Pesti Vigadóban. A program azért jött létre, hogy helyet adjon a művészeti neveléssel, illetve a művészet által történő neveléssel kapcsolatos kutatásokról szóló beszámolóknak és különösen a jó gyakorlatok bemutatásának, hiszen a tapasztalatok alapján elmondható, hogy valamennyi korosztálynak sokkal több lehetőséget kellene kapnia arra, hogy a művészet által gazdagodhasson. Solymosi-Tari Emőke, a Művészetelméleti Tagozat vezetője foglalta össze a konferencia kiindulási pontját és elérni kívánt céljait.

„Az irodalom és művészet nem szórakozás! Az a teljes emberré válás nélkülözhetetlen feltétele, alapja, tápláléka.” Kodály Zoltán – akinek a művészetek, elsősorban a zene által történő nevelési koncepciója páratlan kincsünk, de ezt érthetetlen módon még mindig alig aknázzuk ki – már több mint félévszázaddal ezelőtt türelmetlenül sürgette a közoktatás súlypontjainak áthelyezését:

Az egész tantervben még mindig túlsúlyban van az értelmi fejlesztés az érzelmi rovására. Számológépeket nevelünk, akiket fölöslegessé tesz az elektronikus számológép. Szűkkeblű embereket, akik semmi nagy és szép iránt nem tudnak lelkesedni. A technika és természettudomány egyoldalú, utilitarisztikus művelése az érzelmi élet és a művészi érzék sorvadásához vezethet.

Azóta az itthon és szerte a világon végzett tudományos vizsgálatok, főként az agykutatás eredményei egyértelművé tették, hogy a közoktatásban strukturális átalakításra lenne szükség, és hogy az oktatás-nevelésben egészen az érettségiig a művészeti tevékenységnek kellene központi, vezető szerepet játszania. Az is nyilvánvaló, hogy valamennyi korosztálynak sokkal több lehetőséget kellene kapnia arra, hogy a művészettel való foglalkozás és a művészeti alkotások befogadása által gazdagodhasson és boldogabb emberré válhasson.

„A zenének civilizáció-teremtő küldetése van: hozzájárul egy esztétikailag és erkölcsileg magasabbrendű világ felépítéséhez.”

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata először 2015 szeptemberében rendezett konferenciát a művészeti nevelésről, Az élet kincsesháza címmel, Kodály gyönyörű kifejezését használva címként. Ez volt a frissen alakult tagozat legelső szakmai tanácskozása. A rendkívül gazdag kétnapos program (huszonöt tartalmas előadás, élményt adó gyakorlati bemutatók, kiállítások) csodálatos inspirációt adott a nagy létszámú érdeklődőnek, különösen a tanároknak, legyenek akár pályájuk elején, akár már több évtizedes gyakorlattal rendelkezők. Akkor – a konferencia közönségének kérésére – határoztuk el, hogy újból és újból visszatérünk e témára, mely a Magyar Művészeti Akadémia egyik kiemelten fontos célkitűzéséhez kapcsolódik.

Solymosi Tari Emőke

Az újabb rendezvénnyel ismét a művészet személyiséget gazdagító, a kisebb és nagyobb közösségeket összekovácsoló, harmonizáló hatására szeretnénk felhívni a figyelmet. A tanácskozásra tizenkét kiváló előadót hívtunk meg, művészt, kutatót, oktatót, pszichológust és gyógypedagógust, egyetemi tanárt és a közoktatásban dolgozó pedagógust egyaránt.

A programról részletesen itt tájékozódhat.

Arra kértük őket, hogy előadásukban érintsék a tanárképzés és tanártovábbképzés kérdését is, hiszen megfelelően képzett tanárok nélkül nem lehet változásokat elérni ezen a területen sem.

„A lényeg az elérhető legmagasabb minőség!”

A konferenciát az idén 25 esztendős Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnázium diákjainak alkotásaiból rendezett kamarakiállítás egészíti ki. A nap megkoronázásaként Lovász Irén és muzsikustársai hangversenye nyújt lehetőséget a lelki töltekezésre.

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.