Kevesen tudják a kiváló hegedűművészről, Baráti Kristófról, hogy egyik hobbija a repülés. És nem egyszerűen szimulátorosdiként, hanem úgy rendesen, komolyan, pilóta jogosítvánnyal.
– Honnan datálódik a repülés iránti vágyad?
– Szerintem ez a vágy valakiben vagy megszületik, vagy nem. Bennem már kisgyerekként megfogalmazódott, pedig nem repültünk sokat. Eléggé reál beállítottságú vagyok, és mindig nagyon érdekelt a repülés műszaki része, úgyhogy maketteket építettem, repülős filmeket néztem.
2005 táján döntöttem el, hogy beiratkozom egy tanfolyamra, mert volt időm, és anyagilag is belefért. Budaörsre jártam, akkor 45 óra volt a kötelező repülési idő, a legtöbbet oktatóval, de egyedül is repültem. Természetesen mindezt megelőzte egy elég alapos elméleti képzés.
– Mekkora flash volt az első önálló felszállásod?
– Nagyon nagy! Jó esetben ez úgy néz ki, hogy egy növendék sokat repül az oktatójával, és amikor az úgy ítéli meg, hogy a növendék alkalmas, egy-két körre elengedi egyedül. Az hatalmas feeling. És miután megvan az embernek a jogosítványa, évenként-kétévenként adott óraszámot kell repülni ahhoz, hogy azt meg is újítsák.
Baráti Kristóf
1979-ben született Budapesten. Szülei mindketten zenészek. Édesapja, Baráti András csellista, édesanyja, Kákonyi Borbála hegedűs. Kristóf kétéves korában Venezuelában kaptak munkát, ezért a család odaköltözött. Ötéves volt, amikor hegedülni kezdett, tanára édesanyja volt. Nyolcévesen már szólistaként léphetett színpadra a Maracaibói Szimfonikus Zenekarral, Vivaldi a-moll hegedűversenyét játszotta ekkor. Később Caracasban a Colegio Emil Friedman iskola tanulója lett.
12 évesen Magyarországra költözött, amikor felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola előkészítő tagozatára. Itt Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos voltak a tanárai. 1996-ban, a Jacques Thibaud Nemzetközi Hegedűversenyen Baráti II. díjat nyert. Itt fedezte fel őt Eduard Wulfson, a Stradivarius Társaság igazgatója, aki mestere és szakmai mentora lett. Wulson Yehudi Menuhin, Nathan Milstein és Henryk Szeryng tanítványaként a híres orosz hegedűiskola folytatója.
Baráti Kristóf számos további nemzetközi verseny díjazottja: 1995-ben a „Rodolfo Lipizer” Nemzetközi Hegedűversenyen I. díjat, 1997-ben a brüsszeli Erzsébet királynő Versenyen III. díjat és közönségdíjat, a 2010-es moszkvai Paganini Nemzetközi Hegedűversenyen I. díjat nyert. 2004-ben kapta meg a Stradivarius Társaságtól azt a „Lady Harmsworth” nevű, 1703-as Stradivari mesterhegedűt, amelyen a mai napig játszik.
A 2000-es években Baráti Kristóf világhírű hegedűművésszé vált. Rendszeresen koncertezik olyan helyszíneken, mint a Concertgebouw (Amszterdam), Salle Pleyel (Párizs), Berlini Filharmónia, Konzerthaus (Berlin), Moszkvai Konzervatórium Nagyterme, Csajkovszkij Terem (Moszkva), Teatro Teresa Carreño, (Caracas), Suntory Hall (Tokió), Symphony Hall (Osaka), Művészetek Palotája (Budapest), valamint fellépett többek között Chicagóban, Sanghajban, és Veronában, Szentpéterváron és Ausztráliában. 2015-ben nagy sikerrel debütált a New York-i Carnegie Hallban. Szerepelt a Berliner Festspiele, Santander Music Festival, Colmar International Festival, Sommets Musicaux de Gstaad fesztiválokon, és az Elba Fesztiválon, ahol 2006-ban a legjobb előadó díját nyerte el.
Kamarapartnerei között találjuk Richard Goode, Enrico Pace, Mischa Maisky, Yuri Bashmet, Natalia Gutman, Mikhail Mouratch, Michel Portal, Mario Brunello, Jevgenyij Koroljov, Kim Kashkashian, Jean-Efflam Bavouzet, Ning Feng, Würtz Klára, Rohmann Imre, Perényi Miklós, Kocsis Zoltán, Várjon Dénes, Várdai István, Bogányi Gergely nevét. A világ vezető zenekaraival lép fel, köztük: Royal Philharmonic Orchestra, Deutsches Symphonie-Orchester, Orosz Nemzeti Zenekar, Szentpétervári Szimfonikus Zenekar, Japán Filharmonikus Zenekar, Marinszkij Színház Zenekara, Budapesti Fesztiválzenekar, NDR Sinfonieorchester, NHK Symphony Orchestra, WDR Sinfonieorchester, Orquesta Sinfónica de Radio Televisión Española.
Karmesterek, akikkel együtt dolgozott: Kurt Masur, Marek Janowski, Charles Dutoit, Jiří Bělohlávek, Jukka-Pekka Saraste, Yuri Bashmet, Kocsis Zoltán, Mikhail Pletnev, Gilbert Varga, Fischer Iván, Jurij Tyemirkanov, Eiji Oue, Pinchas Steinberg, Valerij Gergijev, Vladimir Spivakov, Arthur Fagen, Yoel Levi, Andrew Manze, Paul Mann, Robert Houlihan, Kirill Karabits, Ariel Zuckerman, Vasily Petrenko.
Lemezre vette többek közt Johann Sebastian Bach szóló hegedűszonátáit és -partitáit, Beethoven összes hegedű-zongora szonátáját , és Ysaÿe szólószonátáit. Würtz Klárával közös Brahms-lemeze 2014-ben Gramofon-díjat kapott „Az év magyar klasszikus hanglemeze” kategóriában.
2014-ben Kristóf megkapta a Rupert Gabler Alapítvány által adományozott „Az év fiatal művésze” díjat a bajorországi Bad Wörishofenben rendezett Nemzetek Fesztiválján. A Bachtrack.com klasszikus zenei portál statisztikája szerint 2015-ben a világ legkeresettebb hegedűművésze volt. 2011-ben Liszt-díjat, 2014-ben Kossuth- és Bartók–Pásztory-díjat kapott. A 2009-es év Junior Prima-díjasa, 2015-ben pedig Prima-díjas.
Baráti Kristóf többször tartott mesterkurzusokat a Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban, Magyarországon pedig a Tihanyi, majd Pécsi Zenei Napokon. 2012 óta a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának óraadó oktatója. 2014-től a Magyar Művészeti Akadémia zeneművészeti tagozatának levelező tagja. 2015-ben Várdai Istvánnal együtt a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál művészeti vezetője lett.
Nekem ez néhány évre kimaradt az elfoglaltságaim miatt, hét évig nem tudtam ezzel a hobbival olyan formában foglalkozni, ahogy igazán szerettem volna, de tavaly megújítottam, és azóta szerencsémre elég sok repült órát tudtam gyűjteni.
– A repülés is olyan, mint a biciklizés, hogy nem lehet elfelejteni?
– Szerintem nem anynyira bonyolult dolog ez, mint amennyire a földről tűnik. Én az utakon, autóban jobban szoktam félni. (Nevet.) Figyelmetlenségek, kihagyások viszont nem férnek bele, az tény.
– Mi a célod?
– Ebben a formában hobbiról van szó, sétarepülésre alkalmas az engedélyem, esetleg arra, hogy A-ból B-be eljussak. Jó néhány fokozat van még, az egyik következő például a műszerrepülő vizsga, ami azt jelenti, hogy olyan látási körülmények között is fel tudok szállni, amikor látás szerint már nem tudok gondoskodni magamról. Szóval vannak lépcsőfokok, és mostanában kezdtem el azon gondolkodni, hogy ebben az irányban is jó lenne továbbfejlődni.
