Bach és korunk zenéje. A Concerto Budapest a 20. századi művek után január 15-én (18:00 és 20:00 órakor) a barokk mester műveivel folytatja, így valóban sokszínű az évkezdés. Az ingyenes online koncertek a Zeneakadémia felületei mellett a Papageno Facebook-oldalán, valamint a Concerto Budapest YouTube-csatornáján és a zenekar honlapján követhetők majd.
Jó lesz nagyon, mert bármennyire is hiányzik a jazz, a klasszikus vagy a rockzene, még mindig nem tudom, mikor ülhetek újra koncertteremben, hogy élő zenét hallgassak. És ha végre megtörténik, ugyanolyan lesz-e az élmény, mint régen? Egyáltalán, az életmentő vakcina megmenti-e az emberek kedvét is, újra élő zenét hallgatni? Az idősebb „törzshallgató” korosztály vajon visszakapja-e bátorságát a nyilvános rendezvények látogatáshoz?
Mikor jön el az az idő, amikor már nem gyanakodva méregetjük egymást, attól félve, hogy megfertőződünk-e egymás mellett ülve? Helyreállhat-e újra a bizalom az emberek között? Bachot hallgatva úgy tűnik, igen, van remény.
Ha a Concerto kortárs estjéről azt írtam, hogy felzaklatta hallgatóit, kérdéseket intézett hozzájuk, a makrokozmoszt mikrodarabokra törte, akkor Bach esetében mintha minden a helyére kerülne. A „minden egész eltörött” után valaki újra összeszedte a darabkákat és összeragasztotta őket. Újra rend van.
Bár nem olyan kedélyes formában, mint Mozartnál, ahol az isteni erők fentről egyszer csak megérkeznek hozzánk, emberekhez rendet csinálni, és még az illúzió is megvan, milyen jó nekünk. Az élet gyönyörű, tele van sok meglepetéssel és szépséggel, nekünk pedig nincs más dolgunk, mint észrevenni őket. Ha pedig néha valami rossz történik, vagy hibázunk, akkor sincs semmi baj, a lét egésze szempontjából ezek nem jelentősek, átléphetők.
Amíg Mozart az embert felemeli az isteni szférákba, addig Bach lehozza az istenit a földre. Épp emiatt nem is engedhetjük el igazán magunkat, nem földi a szépség, inkább éteri tisztaságú. Lehet ebben gyönyörködni, csodálni is, de nem közelíthető meg. Mint Platón „barlang-hasonlatában”: az árnyak világában élünk, az ideákat csak a falon láthatjuk, annyit, amennyit a tűz fénye megenged.
Bach zenéjére nem a csillogás a jellemző, hanem a mértékletesség és pontos arányok keresésével a tökéletesség elérése. Mindez az előadásokban is ott kell, hogy legyen. A zenészek egymásra figyelése, a közös gondolkodás a szokásosnál is lényegesebb. Kiváló interpretáció esetében a kamarazenekar is úgy hangzik, mintha csak egyetlen hangszer lenne a színpadon. Egy osztatlan, egész hangzás.
A Bach fenséges zenéjét középpontba állító, két hangversenyből álló évnyitó is ezt az élményt ígéri amelynek 18.00 órakor kezdődő első estjén Matan Porat csatlakozik majd a Concerto Budapesthez. Az izraeli zongorista eredetileg már júniusban vendégszerepelt volna a zenekarral, és bár az akkori koncert nem valósulhatott meg, most mégis Budapestre utazott, hogy részt vehessen az online koncerten. Elsőként a brandenburgi concertók közül a legrövidebb, a harmadik hangzik majd el, ezt követi három zongoraverseny.
A koncertek pontos műsora:
18:00 óra
- BACH: III. (G-dúr) Brandenburgi verseny BWV 1048
- BACH: A-dúr zongoraverseny BWV 1055
- BACH: g-moll zongoraverseny BWV 1058
- BACH: f-moll zongoraverseny, BWV 1056
20:00 óra
- BACH: II. (h-moll) szvit BWV 1067
- BACH–Georg BENJAMIN: Kánon és fúga (A fúga művészetéből)
- BACH: III. (D-dúr) szvit BWV 1068
A második, 20.00 órakor kezdődő hangverseny a szvit és a fúga műfaját állítja a középpontba. Az darab a Badinerie tételéről szinte mindenki által ismert h-moll szvit, amelyben a fuvola olyan kitüntetett szerepet kap, hogy sokan fuvolaversenyként emlegetik.
E virtuóz szólamot a zenekar szóló fuvolaművésze, Kaczander Orsolya szólaltatja majd meg, akinek George Benjamin 2007-es Bach-átiratában is szólista szerep jut majd. A koncert zárásaként elhangzik a III. (D-dúr) szvit, benne az eszményien szép Air-tétellel.
