Papageno Radio
Címlap A zenekar, amely kortárs zenével rázza fel az új évet

A zenekar, amely kortárs zenével rázza fel az új évet

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Mitől érdekes a kortárs zene, miért fontos, hogy kortárs szerzőket hallgassunk? Annyiszor leírták már, hogy a mai zene elvesztette igazi kapcsolatát a közönséggel, nincs már meg, ami  régen még létezett zeneszerző és hallgató között. Pedig épp a különlegesség, az intellektuális izgalom és a „bármely pillanatban érhet meglepetés”-tényező, ami a székhez szegezheti a kor emberét, amikor kortárs művel találkozik. A Ligeti Ensemble és a Concerto Brass január 9-i, ingyenes, Magyar Kincsek 1. elnevezésű koncertje a Papageno és a BMC Facebook-oldalai mellett a Concerto Budapest YouTube-csatornáján és a zenekar honlapján követhető majd 19:30 órai kezdettel. 

Keller András, a világhírű hegedűművész, a Concerto Budapest zeneigazgatója már régóta igazi missziónak tartja, hogy megmutassa, milyen kincseket rejt a kortárs muzsika, különös tekintettel a magyar alkotók műveire. Megalapította a Ligeti Ensemble-t, a Concerto Budapesttel pedig pár éve létrehozták az azóta már nemzetközi branddé vált „A Hallgatás Napja” fesztivált, amely Európában egyedülálló módon helyezi fókuszába a kortárs zenét, rengeteg koncerttel.

Hasonló szellemben indult útjára az együttes Premier sorozata, amelyben ma alkotó zeneszerzők ősbemutatói szólalnak meg. A rendezvények azt hivatott bemutatni, hogy a 20. század, de leginkább napjaink zenéje hogyan rezonál a múlt remekműveivel, hogyan hat két olyan mű együtt, amiket évszázadok választanak el egymástól. A hallgató szembesülhet azzal, hogy sokkal több van, ami összeköti őket, mint ami szétválasztja. „A zene nem létezik a kortárs zene nélkül: ha kivonjuk a képletből, a klasszikus zenei hagyomány nem értelmezhető” – vallja Keller András.

Ide kapcsolódik:
Közvetítés – A Ligeti Ensemble és a Concerto Brass koncertje

Hogy is mondta Duke Ellington? Van jó és rossz zene, több kategória nem létezik. Ma már elcsépeltnek hangzik ez az állítás, de jelen esetben mégis indokolt felidézni. Amikor pl. romantikus zenét hallgatunk, legtöbbször képeket, látunk, érzéseket idézünk fel, egészen a katarzisig, utána az egyszeri hallgató nagy eséllyel magasztosabb állapotban kerül vissza a föld légterébe. Valami olyasmit tud a klasszikus zenei szövet, amit semmilyen más műfaj nem tud. Ezért más, ettől több.

A kortárs zene azonban nem engedi meg ezt az érzelmi luxust, mert nem hagy békén. Érzékeinken kívül agyunkat is  birizgálja, kommunikálni akar velünk, mintha azt üzenné, „engem ne úgy hallgass, mint azt, azt a másikat, azt a Beethoven-nevűt”. Mintha megváltoztak volna a korábban ismert összefüggések, máshova kerültek az igazodási pontok, vagy sokkal inkább elvesztek valahol. Jobban számítanak a zeneszerzők a közönségre, várják az állandó reflexiókat. Ez az állandó reflektálás olyan, mintha a szépirodalomba egy kis tudományosság vegyülne, a regényben a tudományos értekezés fokozná tovább szellemi kíváncsiságunkat.

Ez az időhíd-jelleg már korábban is megfigyelhető volt a Concerto Budapest koncertjei műsorának sokszínűségében. A 2019-es A Hallgatás Napján a már jól ismert kortárs zeneszerzők, a fiatal zeneszerző-generáció, és mellettük a klasszikus szerzők összesen több mint 40 művét hallgathatta a teltházas Budapest Music Centerben mintegy 500 látogató, a Violin Channel élő közvetítésének köszönhetően pedig világszerte több, mint 100.000 ember. Ezek között hat ősbemutató és öt magyarországi bemutató volt hallható, tizenhárom koncert keretében. A New York-i székhelyű The Violin Channel egyébként 2019-ben közvetítette először A Hallgatás Napját 12 órás élő adásfolyammal, amelyet Szabó Stein Imre rendezett. A műsort aznap és az ismétlésekkel együtt még három napon át Amerikában, Ausztráliában és Európa országaiban is követtek. Tehát kijelenthető: ha megfelelő módon tálaljuk, a kortárs zene nem csupán egy szűk elit kiváltsága marad, hanem igenis utat találhat szélesebb rétegek felé is.

A Magyar kincsek 1. című koncerten kamaraművek szólalnak meg a Ligeti Ensemble és a Concerto Brass előadásban Keller András vezényletével. A hét mű kiváló választásnak ígérkezik, a rövidebb alkotások még tematikai súlyuk ellenére sem sugallják azt, hogy ránk nehezednének, megadják a befogadás szabadságának lehetőségét.

Veress Sándor fiatalkori, 1933-as Szonatinájától Eötvös Péter 2008-as Octetjéig ível majd a program, míg az előadói létszám 3 fafúvóstól 16 vonósig terjed. Ez utóbbi, vonóskari formációnak Szőllősy András 1983-as Tristiájában jut majd főszerep: emlékezetünkbe idézve nemcsak az éppen száz éve született kiváló komponistát, de a gyászzenéje által elsiratott kollégát, Maros Rudolfot is .Eötvös alkotása pedig Karlheinz Stockhausen emléke előtt tiszteleg.

Ide kapcsolódik:
Ha fél percre elmegy az internet - Egy kortárs zeneszerző dilemmái

A Ligeti Ensemble névadóját korai fúvós bagatell-sorozata, míg Márta Istvánt 1986-os harsonaműve képviseli a műsoron, ahol természetesen az idén 95 esztendős Kurtág György egyik kompozíciója is elhangzik majd, az op. 2-es Fúvósötös, a saját zeneszerzői hang megszületését elhozó és bizonyító 1959-es év terméséből.

„A hallgatás jelenthet meghallgatást, elcsöndesülést, elmélyedést, rácsodálkozást, felfedezést.” – nyilatkozta Keller András korábban A Hallgatás Napja kapcsán. Ez különösen igaz a mai estére, hiszen kizárólag az interneten keresztül követhetjük nyomon a koncertet, kizökkentve kényelmes hangverseny-látogatói szokásainkból. A világ forrong körülöttünk, a járvány második hulláma tetőzik, senki sem tudja, mit hoz a holnap, mikor térhetünk vissza a korábbi életünkhöz.  Éppen ezért szippantsunk magunkba egy kis 20. századot, közben tegyünk fel kérdéseket, hátha közben megtaláljuk a válaszokhoz vezető utat is.

Promóció

Stream és színház

X
X