Idén lenne 110 éves Rozsda Endre, az absztrakt szürrealizmus nemzetközi tekintélyű magyar képviselője, aki életének jelentős részét Budapesten és Párizsban töltötte. Apró motívumoktól és színektől hemzsegő, kaleidoszkópszerű képeiben mindig ott rejtőzik az idő, illetve az álom fogalma. Május 30-án a Magyar Zene Házában négy, nemzetközileg is elismert magyar zeneszerző Rozsda Endre által inspirált műveivel emlékezhetünk meg méltó módon a képzőművészről, egyúttal pedig a Magyar Zene Napját is ünnepeljük.
A Magyar Zene Háza és a Várfok Galéria együttműködésben megvalósuló koncerten az ihlető festmények kivetítve lesznek láthatók, a darabok elhangzása előtt pedig Kovács Krisztina, a Várfok Galéria művészeti vezetője beszélget a zeneszerzőkkel.
Dargay Marcell a Les Copains és a Madone című kései táblaképekből indult ki: az arcábrázolás közös alapokon nyugvó, de eltérő irányú megközelítési módszereit alakítja zenei összefüggésekké a Visages Visibles – Visage Invisible című darabban. Balogh Máté kamaraműve, az Eine Kleine Stadtmusik a Város című olajfestmény zenei illusztrációja. Kis ívű frázisait a városokra jellemző, változatosan zajos hangi folyamatok töltik ki.
Az inspiráció forrását címében is hordozza a Charleston for Rozsda, amelyben Horváth Balázs a kép sűrűségét, színeit, illetve a felismerhető és fel nem ismerhető figurák konkrét-absztrakt kettősségét ragadja meg. Tornyai Péter „Je pose ma tête sur le temps…” című kompozíciójában pedig a zenei folyamat létrehozása Rozsda jellegzetes perspektíva-megsokszorozó módszeréhez, a vászon alkotás közbeni forgatásához hasonlóan történik.
A Rozsda Endre 110 – Kortárs zene és képzőművészet című koncert résztvevői az érvényes koncertjeggyel megtekinthetik az aznap a Hangdómban 18:00-22:00 között zajló, DOME_LIVE 013 Rozsda Endre: A kékszakállú herceg vára című kapcsolódó installációt.
