Kár a benzinért, Rangon alul, Rákóczi hadnagya – csak hogy néhányat említsünk azon szép számú ikonikus filmek közül, amelyet Bán Frigyes kitűnő érzékenységgel és pontossággal rendezett. A magyar műfaji film aranykorának kiemelkedő rendezőjének nevéhez nem csupán számos remek produkció, hanem a kiváló szereplőválogatási érzék is társul. Bán Frigyes direktori munkája mára már kulturális alapérték.
A háromszoros Kossuth-díjas rendező (eredeti nevén Beller Frigyes Sándor) Kassán született 1902. június 19-én. Noha katonai tanulmányokat folytatott, nem erre a pályára lépett. Az 1920-as években a filmezés felé fordult. A ’10-es évek rendkívül gazdag és prosperáló filmkultúrája után a ’20-as évek kritikus technikai és gazdasági helyzeteket mutatott itthon, ugyanakkor a fiatal Bán számára ez nem jelentett különösebb akadályt.
Asszisztensként kezdte munkásságát, majd egy évtizeddel később már vágóként, sőt íróként is részt vett produkciókban. Első nagyjátékfilmjét rendezőként 1939-ben készítette. A Mátyás rendet csinál című filmben olyan korszakos sztárokkal dolgozott együtt, mint Mály Gerő, Berky Lili vagy Lukács Margit. Ezt követően több filmet is készített, azonban igazi markőrje és rendezői stílusvilága az 1948-ban bemutatott Talpalatnyi föld című munkához kapcsolódik.
A háború utáni műfaji film egyik karizmatikus alkotása a Talpalatnyi föld, amely lényegesen eltérő társadalomképet, alkotói szándékot mutatott elődeinél. A főszerepeket Mészáros Ági, Szirtes Ádám és Molnár Tibor, a háború utáni színésznemzedék ikonikus alakjai alakították. A Szabó Pál azonos című regényéből készült adaptációt egyébként eredetileg Szőts István rendezte volna, azonban az Ének a búzamezőkről miatt a párt elvette tőle ezt a lehetőséget attól félve, hogy esetleg szerintük klerikális esszenciával fogja vászonra vinni a történetet. A paraszti témájú film után ismét adaptációt készített, Móricz Zsigmond Uri murijából.
Az ’50-es évek első felében sematizmus és a szocialista realizmus őt sem „kímélte”, az erős cenzúra meghatározta rendezői horizontjait. Ennek szellemében született, termelési filmek vezérfonalán készült a Tűzkeresztség (1951) és az Első fecskék (1952). A drasztikusan szűk kortárs témákat érintő lehetőségekből a történelmi témájú narratívák jelentettek egyfajta „menedéket” vagy színfoltot. Így vitte vászonra 1952-ben az 1953-ban Karlovy Varyban díjat nyert életrajzi filmet, a Semmelweist, valamint 1953-ban a Rákóczi hadnagyát, a két pályakezdő színésszel, Bitskey Tiborral és Vass Évával.
A nagy sikernek örvendett Rákóczi hadnagya után merész vállalkozásba fogott, ugyanis stábjával leforgatta a rendszerkritikus történelmi filmet, A császár parancsára címen. A produkció a Martinovics- és a Hajnóczy József-féle összeesküvés folyamatát mutatta be, a felvilágosodás hatásait és a Habsburg-ellenes törekvések tükrében. A film eredeti címe Kioltott lángok lett volna, de ezt a cenzúra végül nem engedélyezte. A többször átírásra került forgatókönyv tolmácsolásában a főszerepeket Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, Kállai Ferenc, Pálos György, Mádi Szabó Gábor, Makláry Zoltán, Molnár Tibor alakította. A film az ’56-os események következtében nem került bemutatásra, csak jóval később, a ’80-as évek második felében. 1958-ban készült adaptációja, a Szent Péter esernyője máig közkedvelt és nagyra értékelt alkotás.
1957-ben a számos történelmi téma és súlyos, tragikus narratíva után Bán Frigyes a vígjáték műfajához nyúlt, és elkészítette a mai napig közkedvelt filmjét, Csendes otthon címen. A romantikus komédia főszereplője Galambos Erzsi és Zenthe Ferenc voltak. A film zenéjéből örök érvényű sláger lett Fényes Szabolcs kompozíciója nyomán. A vígjáték műfajához tartoznak Bán Frigyes mára már klasszikusokká vált filmjei a következő időszakból, amelyek egyfajta korlenyomatok is a ’60-as évek elejéről.
1960-ban készült, frenetikus szereposztással a Rangon alul. A megunhatatlan komédia főszereplői: Ráday Imre, Sulyok Mária, Fónay Márta, Pécsi Sándor, Psota Irén, Márkus László, Bitskey Tibor és Sólyom Ildikó. Ezt követte 1961-ben a Páger Antal főszereplésével készült Felmegyek a miniszterhez, és a Kiss Manyi, Psota Irén, Mezei Mária triumvirátussal forgatott Napfény a jégen, többek között Alfonzó és Mécs Károly jelenlétében.
1964-ben rendezte a Kár a benzinért című vígjátékot, amely nagy közönségsikernek örvendett. Olyan színészek játszottak a filmben, mint például Sinkovits Imre, Pécsi Sándor, Alfonsó, Major Tamás, Szemes Mari, Vass Éva, Csala Zsuzsa vagy Bánhidi László. 1967-ben elkezdte forgatni a Bolondos vakáció című produkciót, azonban 1969. szeptember 30-án autóbaleset következtében elhunyt, így Makk Károly vette át rendezői stafétáját.
Bán Frigyes a háború előtt kiváló szakemberektől tanulta a szakmát, rendezői stílusa azonban a háború utáni érában bontakozott ki. A magyar műfaji film meghatározó alakja számos műfajban mutathatta meg leleményes direktori képességét, a drámától a történelmi tragédiáig, védjegye azonban leginkább talán nagyszerű vígjátéki világa nyomán érhető utol.