Szörényi László irodalomtörténész, kritikus, aki a Hallgatni Aranyt! projekt egyik szakértője volt, meghitt kapcsolatban áll az Arany-életművel.
A Magyar Művészeti Akadémia Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából nagyszabású projektet indított, amelynek célja, hogy a költő jelentős művei ingyenesen, mindenki számára elérhetők legyenek az interneten hangzóanyag formájában. A kezdeményezés nemcsak a költőnek állít emléket, az Arany-életmű jeles darabjai kiemelkedő színművészeink előadásában hangoznak fel, így egyfajta színművészi korlenyomatként is szolgál. Ismerje meg a színművészeket, akik a verseket, leveleket tolmácsolják!
„Gyermekkoromban ha jobb felé kinéztem az ablakon szüleim szobájából, akkor a Bazilika kupoláját lehetett látni, ha bal felé a szobába, akkor ott sorakozott a könyvszekrény felülről második polcán a Biblia, Arany János és Dante. Arany nyolc kötet volt, aranyos-vörös selyemkötésben, Ráth Mór kiadásában. (A Hátrahagyott művek négy kötetét ugyanebből a sorozatból már én vettem meg később.) A nyolc kötetet végigolvastam ától cettig, vagyis a Petőfihez írott választól Arisztophanészig. Gyönyörű volt és félelmetes. Legjobban talán az V. László tetszett, a Dunán ringatózó csillagokkal, sokáig versenytársa volt A walesi bárdok, de aztán egy hülye osztálytársam úgy szavalta, hogy „ne szülj rabot, te szűzanya”, ezért a presztízse egy kissé csökkent. Később egyre pesszimistább lettem, és ezért a gyászruhájában tetszelgő kislány lett a kedvenc Arany-hősnőm. Ezen lelki fertőből kirántott a filológia, mert Németh G. Béla addig dolgoztatta át velem a Visszatekintésről írott tanulmányomat, hogy egész olvasható lett; négyszer íratta át, de én próbaképpen negyedszerre a harmadik szöveget adtam oda neki változatlanul, amelyet már jóváhagyott. Ennél többre nem vittem. Azóta is úgy gondolom, hogy Arany az Isten haragjára emlékeztet: kikerülhetetlen, de megérteni teljesen sosem fogjuk. Csak annyit tudunk, hogy haragja atyai.”
