A történelemtudomány eddigi felfedezései és jelenlegi ismeretei szerint a lejegyzett zene legkorábbról fennmaradt töredéke egy 3400 éves himnusz, melyet az örménység egyik feltételezett ős-népcsoporjához kapcsolnak: az ismeretlen hurri szerző művét a gyümölcsöskertek istenségének ajánlotta.
Az ékírásos agyagtáblákon fennmaradt i. e. 14. századi dallamlejegyzések – melyeket Ugarit (ma Rász-Samra, Szíria) városában találtak – nagy része töredékes, de egyikük, a h.6 számozást kapott Nikkal-himnusz majdnem teljes egészében fennmaradt.
Örményország a Hettita Birodalom és az Urartu Királyság romjain jött létre kisebb örmény törzsek szövetségéből, de az örmény őshazáról illetve őstörténetről természetesen több eltérő vélemény is olvasható, a különféle feltételezések pedig mind nehezen bizonyíthatóak. Számos, a közelmúltban lezajlott genetikai vizsgálat azonban komolyan alátámasztja azt a hipotézist, mely szerint az örménység folytatólagos genetikai kapcsolatban áll a hurrik népcsoportjával. Ezzel az elmélettel egy részletes angol nyelvű szócikkben ismerkedhetünk meg – hívja fel a figyelmet a People of Ar nevű oldal.
Egy feltehetőleg hurrik által lakott vidéken, a mai Szíria területén, az 1950-es évek elején felfedezett, körülbelül 3400 éves agyagtáblákon ékírással fennmaradt lejegyzések legépebb darabja tehát a már említett h.6-os számozású, mely lehetővé tette a modern zenei rekonstrukciót. Ez a tábla nem csak a Nikkal nevű istenséghez szóló himnusz szövegét rejti, de instrukciókat is megfogalmaz az előadással kapcsolatban egy énekes és az őt kísérő zenész számára. A feliratok emellett utasításokat adnak a kilenchúros, líra szerű kísérőhangszer, a sammûm hárfa hangolásra vonatkozóan.
Többféle rekonstrukció született, melyek közül Clint Goss kottás lejegyzése ide kattintva tekinthető meg.
Az alábbi felvételen Michael Levy adja elő a dallamot lírán, az ékírásos szövegre hagyatkozva:
A himnusz egy másik megkapó előadását Brayden Olsonnak köszönhetjük:
A hurri himnuszok ezer évvel korábbiak, mint sok más ókori zenedarab, köztük Szeikilosz sírverse vagy a delphoi himnuszok, de rekonstrukciójuk vitatott, legalább öt, egymástól nagyon eltérő változata létezik.
(Via People of Ar, Wikipedia)
