A világhírű karmester és csellista 1929. december 6-án született Berlinben, kiterjedt arisztokrata kapcsolatokkal bíró családban, Johann Nicolaus Graf de la Fontaine et d’Harnoncourt-Unverzagt néven és 2016. március 5-én hunyt el.
Grazban nevelkedett, majd a bécsi Zeneakadémián csellótanulmányokat folytatott. 1952-ben szerződött a Bécsi Szimfonikusokhoz, ahol 1969-ig volt csellista. 1953-ban alapította meg világhírű együttesét, a Concentus Musicus Wient, amelyben a gordonka mellett a viola da gamba nevű barokk hangszeren játszott.
Karmesteri pályafutását a milánói Scalában kezdte 1970-ben és azóta a világ szinte valamennyi koncerttermében és operaházában vezényelt; többször fellépett Budapesten is. A korabeli hangszerek használata miatt őt tartják az autentikus barokk és a klasszikus előadásmód egyik úttörőjének.
„Nem zenei múzeumot építek – nyilatkozta –, egyszerűen csak szolgálom a szerzőket, csupán idegenvezetőül szegődtem hozzájuk.”
Halála előtt egy évvel így búcsúzott a színpadtól: „Testi erőm megparancsolta, hogy lemondjak további terveimről.”
Diszkográfiája páratlanul gazdag, ebben nemcsak Bach- és Mozart-kompozíciók szerepelnek, hanem Bartók, Stravinsky és Gershwin alkotásai is.