Hofecker-Szentimrényi Imre A magyar zene egyetemes története (1893) című munkájában szerepel, hogy 1785-ben gróf Erdődy János pozsonyi kastélyának színházában adták elő Hesztrényi Áron Mátyás király című zenés színművét, ami az első magyar operának tekinthető. Ám, mivel e darab létezésére nincs semmi egyéb bizonyíték, így az első operaszerű, már magyar nyelven írt műnek Chudy József Pikkó herceg és Jutka Perzsi című darabját tekinthetjük.
Maga a darab az akkorra már megmerevedett francia tragédiák jól sikerült paródiája volt. A bemutató előadásra 1793-ban került sor Budán, melyrőlVerseghy Ferenc pozitív bírálatot jelentetett meg. A darabnak nagy sikere volt, bemutatása évében még hatszor adták elő és még közel 30 esztendő múlva is elővették.
A következő említésre méltó darab, amely már valóban opera, az Ruzitska József Béla futása című műve, mely eredetileg az 1812-ben megnyílt Pesti Német Színház nyitóelőadására készült. A cenzúrának azonban nem tetszett, hogy egy menekülő király történetét állították színpadra, így a bemutatóra csak évekkel később, 1815-ben kerülhetett sor.
A darabot 1829-ig játszotta a színház, összesen 13 előadást ért meg.
A Béla futása, mely történelmi tárgyú szabadító opera, hamar nagy népszerűségre tett szert. Jól megférnek egymás mellett a magyaros és külföldi zenei elemek is, ez pedig később Erkel operáira is jellemző lesz. Színre vitték a legtöbb nagyvárosban.
Ruzitska nagy érdeme, hogy elsőként alkalmazta a verbunkos zene stílusjegyeit operában, és ez adja zenéje magyar jellegét.
A szerző következő operája a Kemény Simon, a második történelmi magyar opera. Ez már nem aratott olyan sikert, mint a Béla futása és előadásának dátumáról sincsenek pontos adatok, emellett korabeli kritikát sem ismerünk. Igaz, zenéje kidolgozottabb, de mégsem olyan megejtő, mint a Béla futásáé.
1829-ben került sor Hainisch József–Arnold György Mátyás királynak választása című operájának bemutatójára, amely szintén egy történelmi tárgyú szabadító opera. Ez Ruzitska művei után az első színvonalas magyar opera.
Tíz évvel később már a Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház vitte színre az első magyar vígoperát, Bartay András Acsel című darabját, melynek zenéje a német hagyományokban gyökeredzik, a magyaros részek csupán betétjellegűek, ezenkívül számos dramaturgiai hiányossága is van és a hangszerelés is egyenetlen, írja Hofecker-Szentimrényi Imre. Ez volt azonban az első magyar szerző által, magyar nyelven írt vígopera. Az opera eme válfajában az első igazán igényes Szerdahelyi József TündérlakMagyarországoncímű darabja volt, mely népies jellegénél fogva a Háry János egyik elődjének tekinthető.
1840 fordulópont a magyar opera- és kultúrtörténetben: ebben az évben mutatták be Erkel Ferenc első operáját, amely az első európai színvonalú magyar opera, és a bemutató színlapján szerepel először a Nemzeti Színház név a Pesti Magyar Színház megnevezés helyett. Ezzel megjelentek a nemzeti érzelmek a magyar operaszínpadon.
A Bátori Mária csakúgy, mint Erkel összes többi operája, a magyar történelemből meríti témáját. A cselekmény Könyves Kálmán idején játszódik és bár valósághűsége vitatható, az mindenesetre tény, hogy a témának hosszú előélete van.
(Via Wikipedia)