A világhírű olasz karmester, Riccardo Frizza vezényelte a Müpában a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának Richard Strauss műveiből összeállított koncertjét, amelyen fellépett Rost Andrea is.
Az este során a közönség Richard Strauss Négy utolsó énekét, majd A rózsalovag című operájának zárójelenetét hallhatta Rost Andrea, Molnár Ágnes és Szántó Andrea előadásában, a koncert második felében pedig az Alpesi szimfóniát játszotta el Riccardo Frizza vezényletével a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.
Riccardo Frizza elmondta, hogy szívesen tér vissza azokhoz a zenekarokhoz, amelyekkel korábban eredményesen dolgozott, így van ez a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarárával is, amelyet néhány éve már volt módja vezényelni.
Ezúttal teljesen Richard Strauss műveiből állították össze a programot, amely újdonság volt a zenekar számára is, az Alpesi szimfóniát például emberemlékezet óta nem játszották el – emlékeztetett az olasz karmester, hozzátéve: Rost Andreával még nem dolgozott együtt, de természetesen jól ismeri a magyar szoprán munkásságát.
Riccardo Frizza hangsúlyozta: Richard Strauss egyértelműen a német romantikus zeneszerzés csúcsa, az utolsó nagy romantikus, akire egyaránt hatott Brahms, Wagner, Weber és Mahler. A délnémet komponistát ugyanakkor szoros szellemi kötelék fűzte Olaszországhoz, nem véletlen, hogy első zenekari fantáziája is az Itáliából címet kapta – jegyezte meg.
Richard Strauss zenéjének struktúrája általában jól érthető a hallgatók számára, vonzó dallamossága pedig néha Puccinire emlékeztet, abban a tekintetben is, hogy jól énekelhető – közölte a karmester. Mint hozzáfűzte, Strauss számára ez a dallamosság nemcsak dalaiban volt fontos, hanem szimfonikus műveiben is.
Nem véletlen, hogy nagyszerű operaszerzővé vált; érezhető, hogy komponálás közben melódiáit hallotta is belül megszólalni. Úgy tűnik, ő is osztotta azt a véleményt, hogy a legszebb hangszer az emberi hang. „Ki tudja, ebben szerepet játszhatott, hogy felesége énekesnő volt: szoprán, csakúgy, mint az én feleségem” – mondta el Riccardo Frizza. A január 15. esti program három műfajban – dalok, opera és szimfónia – is megmutatta Strausst. A karmester elmondása szerint azonban a műfajok ugyan különbözőek, ám a zenei nyelvezet ugyanaz.
A rózsalovag fináléja például nagyon közel áll a Liedekhez és a romantikus szerelemfelfogás legmagasabb eszmeiségét fejezi ki. A záró tercettben megoldódnak az addigi bonyodalmak, a szereplők végre nyíltan megvallják érzelmeiket, a Tábornagyné pedig elfogadja lánya és Octavian szerelmét. Ez a jelenet magában is csodálatos, nem véletlen, hogy gyakran szerepel koncerteken; a német opera egyik legszebb darabja – jegyezte meg Riccardo Frizza, hozzátéve: a Négy utolsó énekben és az Alpesi szimfóniában emellett jól megmutatkozik Richard Strauss természetszeretete is.
