Papageno Radio
Blogok Arcus Temporum 2021 Időívek - Krajcsovics Éva festőművész és Marno János író az Arcus Temporum...

Időívek – Krajcsovics Éva festőművész és Marno János író az Arcus Temporum fesztiválon

„Imádkozom, hogy abban az egy órácskában hamiskodástól mentesen kerülhessünk kapcsolatba az érdeklődő közönséggel.” Ezzel a vággyal érkezik a XVII. Arcus Temporumra a fesztivál irodalmi díszvendége, Marno János író. Krajcsovics Éva festőművész pedig azzal a tudattal tér vissza immár harmadik, de az Arcuson első kiállítására a monostorba, hogy – szavai szerint – itt közelebb kerülhessen ahhoz, amit olyan nagyon keres. A Pannonhalmi Főapátság Kortárs Művészeti Fesztiválján a komolyzenei és spirituális élményeken túl, az irodalom és a képzőművészet időívei között merülhetnek el a látogatók.

Örömmel, mégis szorongva várja „Fehér vászon” című kiállításának megnyitóját Krajcsovics Éva. Saját bevallása szerint most a szokottnál egy kicsivel jobban nyugtalankodik. „Belekerülök egy áramlatba, egy csodálatos közös hangba, mérlegre teszem magam és meg kell felelnem” – magyarázza. Ugyanakkor azt is elismeri, hogy szereti ezt a helyzetet. Ahogy Pannonhalmát is. „Fontos hely, ahova időnként vissza kell térni, ahol találkozhatunk legbensőbb magunkkal.”

Krajcsovics Éva életében fontos szerepe van a hitnek, sokat foglalkozik vele, és ahogy mondja, ma már biztos abban, hogy van hite. „A festés kitölti az életemet: amikor odaállok a fehér vászon elé, az nekem olyan, mint másnak belépni az ima helyére. Azt gondolom, minden igazi műalkotás tartalmaz valamennyi spiritualitást, szakralitást, ami nem azt jelenti, hogy ez minden alkalommal jelen is van, de a szándéknak szakadatlanul ott kell lennie; a lehetőségét meg kell teremteni.”

Ezen igyekezetére utal a fesztivál első napján, augusztus 27-én megnyíló kiállításának címe: Fehér vászon.

A tárlat legfontosabb képének az „Ágy az Andrássy úton” című alkotását tartja, amelyet 2019 őszén, a hajléktalantörvény idején készített. Egy embernek a padon megvetett ágyát látta meg, amit hazaérve azonnal meg is festett. Néhány akvarell és két nagyobb kép született az élményből, az egyik a már említett „Ágy az Andrássy úton”.

Krajcsovics Éva: Ágy az Andrássy úton II., 2019, akvarell, papír, 50x70cm
Krajcsovics Éva: Ágy az Andrássy úton II., 2019, akvarell, papír, 50x70cm

„A magam módján ki akartam fehéríteni egy ember nem minden nap megélt szenvedését, valamiféle emlékművet szerettem volna állítani” – fejti ki. A munkát hónapokkal később folytatta. A tárlat válogatás az ekkor született alkotásokból. „A kiállított képek közül a két Gyolcs most a kedvenceim, mert ezek a legeszköztelenebbek, ami az állandó célom” – mondja.

Krajcsovics Éva
Krajcsovics Éva

Marno János is a közönség elé tárja egyik legkedvesebb alkotását a fesztiválon, de hogy melyik verse az, azt meglepetésnek szánja. Egy másik – szintén nagyon szeretetett – költeményéről azonban szívesen mesél az író.

Marno János: Négysoros

Elszéled a pusztában a széllel

a széna és a szalma, meg a por.

Édesanyám, légy közel az éjjel,

ha meg találok halni, légy itt valahol.

Mint mondja, nem csak azért szereti ezt a versét, mert népi motívumnak hangzik, hanem mert az első két sor kifejezetten centrifugális, míg a második kettő centripetális forma. „Borzasztó jól esik, amikor ilyet meg tudok csinálni. A versben a találok ige valójában arra utal, hogy ha engem megtalál, mégis ezt használom: ha megtalálok halni. Ezek az átvitelek teszik a legizgalmasabbá a verseket” – magyarázza.

A költeményt néhány évvel ezelőtt írta, ahogy ő fogalmaz teljesen véletlenül. Merthogy, akkor tud igazán „írni”, amikor valójában nem is ír, hanem például sétál, vagy ül a napon. Ilyenkor ugyanis anélkül kezd el működni az agya, hogy bármiféle szándék lenne benne. Ekkor ugranak be neki a motívumok, ahogy mondja elsősorban nyelvi szinten, majd ahhoz társul a képi asszociáció. „Ha a gondolat, vagy érzés van előbb, ahhoz meg kell találni a nyelvi formát, de ez ma már egy költő számára képtelenség, mert akkor nem éri utol magát, csak hozzávetőlegesen találja meg a szavakat. Ha a nyelv az első, akkor az számomra nyitja meg a ráismerés lehetőségét. A vers hamarabb ért meg engem, mint én a verset” – fejti ki.

Marnó János
Marno János

Korábban – amíg egészsége engedte – a MOM Park melletti Gesztenyés-kertben sétálgatott. Volt, hogy órákon át körözött. „Fantasztikus élmény volt. Szabályosan éreztem, hogy a pszichésen érintő dolgok elkezdenek leválni rólam, és egy masszává turmixolódnak. Megszabadultam minden társuló indulattól, érzéstől, és az a turmixolt anyag kezdte kiadni a sorokat. A szó szoros értelmében az artikulálódott bennem” – mondja. Költészetéről a fesztivál második napján Bazsányi Sándor irodalomtörténész esztétával beszélgetnek majd.

A további irodalmi programok középpontjában pedig a jubiláló Pilinszky János áll. A 100 éve született és 40 éve elhunyt költő emlékének dokumentumfilmekkel és összművészeti előadással adóznak a szervezők. A Pannonhalmi Főapátság a fesztiválon különleges kiállításokkal enged bepillantást, mondjuk így a kulisszák mögé. A Láthatatlan Spektrumok című tárlat a monostor gyűjteményei és múzeumi tárgyai mögött felsejlő többlettartalomra világít rá. A kiállítás részeként létrehozott Szubjektív Archívum pedig még mélyebbre visz. Nem pusztán a szerzetesek által kiválasztott, számukra legkedvesebb műtárgyakat ismerhetik meg a látogatók, hanem személyes történeteiken keresztül Pannonhalma szellemi-spirituális gazdagsága is kirajzolódik. Továbbá a háromnapos rendezvényen komoly alkotóműhely is kibontakozik. Az Arcus Junior alkotótábor keretében megszülető műalkotások befogadóivá válhatunk.

Promóció

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!