A Müpa 2022-ben második alkalommal rendezi meg Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek elnevezésű fesztiválját, amely tavaly a pandémia miatt közvetítések formájában online zajlott. Az idei lesz az első Bartók Tavasz, amelynek előadásait a közönség élőben láthatja, és az első, amely nemcsak Budapesten, hanem vidéki nagyvárosokban is várja programjaira a közönséget. Az immár országos méretű rendezvénysorozat új céljairól, bővülési lehetőségeiről és Bartókhoz való viszonyáról egy évvel a fesztivál létrejöttét követően vontunk mérleget a Müpa vezérigazgatójával, Káel Csabával.
– A fesztivál Bartók Béla nevét viseli, ám továbbra sem kizárólag a zeneszerző műveire és életművére fókuszál. Miben nyilvánul meg a Bartók-koncepció?
– Bartók Béla nemcsak művészetével nyújtott számunkra példát, hanem – mai kifejezéssel élve – a kultúra fenntartható fejlődéséhez ad kulcsot, hiszen fontos, hogy tovább tudjuk adni kulturális értékeinket a következő generációk számára. A bartóki örökség arra szólít fel, hogy kutassuk gyökereinket, és az azokban rejlő értékeket saját létünkön átszűrve határozzuk meg identitásunkat. Amikor elkezdtük létrehozni az új fesztivált, nemcsak programalkotási metódust és világsztárokat kerestünk, hanem tartalmi célokat is. A Bartók Tavasz nem múltidéző fesztivál kíván lenni, hanem a bartóki örökséggel mai alkotók munkáin keresztül szeretne megismertetni minket. Nagyon fontos, hogy foglalkozzunk a képzőművészettel, az őt egykor körülvevő alkotókkal, például a Nyolcak nevű csoporttal is.
– A Bartók Tavasz országos fesztivállá válása fontos idei újdonság: Budapesten kívül is lesznek rendezvények. Sőt, többek – mint például Ramón Vargas operaénekes és Szergej Krilov hegedűművész – csak vidéken lépnek fel.
– Már a tavalyi Bartók Tavasz is rendhagyó volt abban a tekintetben, hogy számos vidéki partnerünket – a Szegedi Kortárs Balettet, a Pécsi Balettet, a Győri Balettet és a Magyar Nemzeti Táncegyüttest – kértük fel új produkció bemutatására, és a pandémia által szabott korlátokat a magunk javára fordítottukazzal, hogy a közvetítéseknek köszönhetően nemzetközi közönség is láthatta az előadásokat. Magától értetődő, hogy Bartók szellemiségét nemcsak Budapesten szeretnénk bemutatni, hiszen ő maga is az egész magyar kultúrából merített inspirációt, élete nem korlátozódott egyetlen városra.
Történelme során hazánk először a 20. században került olyan helyzetbe, hogy „fejnehéz” lett a fővárosa által. Az utóbbi két évben – bár furcsa ezt mondani – a pandémia jóvoltából kezdtük el újra felfedezni gyönyörű városainkat és vidékeinket, és ismét közelebb került hozzánk Tokaj-Hegyalja, a Zselic, az Alföld és a Balaton. Adja magát az ötlet: miért ne tehetnénk meg ugyanezt a fesztivál tervezésében? Első körben azokkal a városokkal vettük fel a kapcsolatot, ahol biztosított az infrastruktúra egy nagy fesztiválban való részvételhez, vagyis idén Győrrel, Miskolccal és Debrecennel, illetve Szegeddel és Péccsel működünk együtt.
– Arról már esett szó, hogy a Bartók Tavasz fontos feladata saját produkciók létrehozása. Ezek az előadások milyen koncepció mentén jönnek létre?
– Egy részük egyértelműen bartóki inspirációból merít, és a népzene, jazz, világzene, tánc és klasszikus zene területén, sokszor műfaji metszéspontokban valósul meg. Ugyanakkor szerepet kap a Müpa történetének néhány jelentős epizódja is, köztük intézményünk fennállásának tizenötödik évfordulója, amely alkalomra számos jelentős muzsikustól – többek között Branford Marsalistól – rendeltünk új művet, valamint a 2020-as Zeneműpályázatunk, amelynek két díjnyertes darabjára a Szegedi Kortárs Balett készített új koreográfiát.
A Bartók Tavasz keretében látható először az idei dubaji világkiállítás magyar napjára készülő produkciónk is, a Tiszta forrás. Fókuszában a Kárpát-medence áll, amely nemcsak a víz gyűjtőhelye, hanem ugyanilyen természetes módon a kultúráé is, amit – akárcsak a folyókat – tiszta források táplálnak. E gondolat Bartók Bélától származik, aki a magyar népdalok és a környező népek kultúrájának megismerése, valamint törökországi gyűjtése mellett Algériába is eljutott, és az arab népzene egyik legelső, nemzetközileg elismert szakértőjévé vált.
– Szembeötlő, hogy idén számos táncprodukciót is bemutat a fesztivál. Mi az oka ennek a változásnak?
– A tánc hangsúlyos jelenléte egyrészt a Müpa műfajgazdag profiljának köszönhető, másfelől eredendően izgalmasnak is találjuk ezt a kifejezési formát, mert azt az ősi állapotot idézi fel, amikor az ember fizikai és szellemi léte még elválaszthatatlan egységet alkotott. A táncot egymástól teljesen eltérő stílusokban űzik, ezért mi is a sokszínűség bemutatására törekedtünk a fesztivál programjának összeállításakor: a népzenei táncprodukciók mellett jelen lesz a nemzetközi színtér – a fantasztikus spanyol táncos, María Pagés is elfogadta meghívásunkat –, illetve új, saját táncelőadásokkal is jelentkezünk.
A vidéki városokban a tavalyi fesztiválon élőben nem látható produkciókat tekintheti meg a közönség: a Szegedi Kortárs Balett Concerto című előadása Bartók-inspiráció – és abban is különleges, hogy egy olyan Bartók-mű nyomán készült, amelyhez a szerző nem írt koreográfiát –, a Pécsi Balett Vasarely-etűdök című alkotása pedig a Pécsett született festőhöz, Victor Vasarelyhez kapcsolódik. A széles spektrumnak az újcirkusz is része, amelynek szintén fontos eleme a tánc. IMA címmel látható a Recirquel társulat új előadása, és nagy várakozás övezi az ausztrál újcirkusztársulat, a Circa Sacrecímű produkcióját is. Az épület-mozgásszínházzal foglalkozó BANDALOOP Budapesten már több helyen fellépett, ezúttal viszont híres vidéki épületeken táncoltatjuk meg őket – szívből remélem, mindenki legnagyobb örömére és ámulatára!