Az újcirkusz műfajával baráti viszonyt ápoló néző pontosan tudja, hogy ha meglátja egy műsorfüzetben a CIRCA nevet, akkor gondolkodás nélkül, azonnal jegyet kell váltania. Mi sem kertelhetünk: ezt látni kell! Méghozzá április 17-én a Bartók Tavasz keretében.
A globális újcirkuszcsalád közösségének közel húsz éve tündöklő, új és új csúcsokat hódító csapata a brisbane-i székhelyű Circa. És itt nem is a látványos számokról van szó: nem arról, hogy már másfél millió néző tapsolt nekik negyven országban. Inkább a művészeti vezető-rendező, Yaron Lifschitz csapatának lélegzetelállító tudásáról, az emberi test képességeinek határait nem egyszerűen feszegető, hanem lenyűgöző fizikumukkal felrobbantó akcióikról.
A Circát ismerősként köszönti a magyar újcirkusznéző: bő évtizede a Trafó újcirkusz-sorozatának visszatérő vendégei, de a Sziget Fesztiválon is láthattuk őket. És a Fesztivál Színházban is: 2017-ben a Sosztakovics vonósnégyeseire komponált Opus 2-vel léptek fel.
Érdekesség, hogy ezúttal is a maga korában felforgató, mostanra klasszikussá nemesedett zenemű jelenti a munka alapját. A Sacre Stravinsky Tavaszi áldozatának 2021 januárjában bemutatott remixe Philippe Bachmann francia zeneszerző láthatatlan és tíz artista nagyon is látványos közreműködésével.
De hogyan is lett Circa a Circa? A ’80-as évek második felében alakult Brisbane-ben a „jogelőd” Rock N Roll Circus: Yaron Lifschitz szerint kicsi, de erős trupp volt, amely az ausztrál cirkusztérképet azonnal felbolygatta. Ő csak ’99-ben csatlakozott a csoporthoz, színházi élményekkel, és bármilyen hihetetlen ma, harminc produkcióval a háta mögött, cirkuszi tapasztalat nélkül. Évekig tartott a kísérletezés, a tagok lecserélődtek, és a 2000-es évek közepétől megállíthatatlan a diadalmenet: teltházas, végtelen szériák otthon és világszerte.
Ma már hetvenen dolgoznak a színfalak előtt és mögött: a Circa céggé nőtte ki magát. Közben olyan helyekre is eljutott, ahol korábban hallani sem akartak cirkuszprodukciókról: felléptek egy háromezer ülőhelyes római amfiteátrumban éppúgy, mint a Párizsi Filharmónia nagytermében. A kritika pedig rajongó csodálattal írt a Circa által elindított újcirkuszi forradalomról.
Amikor egy interjúban a társulatvezetőt a titok nyitjáról kérdezték, ő a megfelelő időzítésre és a kőkemény munkára hivatkozott. És persze az ütőképes, sokoldalú csapatra: Yaron Lifschitz velük tudja megvalósítani összművészeti elképzelését, amelyben a cirkusz több puszta szórakoztatásnál.
Érzelmes, megindító, veszélyes utazás, amelyben a hangsúly kevésbé a látványos külsőségeken, sokkal inkább a jól megválogatott színpadi egyéniségek közötti kölcsönhatáson van. Előadásaikat „költői titkosírásnak” nevezi, amit nem magyarázni, hanem érezni kell. Artistái előadáshosszat kérdeznek, de a választ nekünk kell megadni.
A Bartók Tavasz programjairól további információ ide kattintva érhető el.
