A FŐKERT Nonprofit Zrt. tervezésében és kivitelezésében készült el a Cziffra György-emlékév keretében a művész tiszteletére az a különleges virágkompozíció, amely a Szent István park központi részén a szökőkutaknál bárki számára szabadon megtekinthető, bejárható.
A FŐKERT tervezői egy zongorabillentyűzetet álmodtak meg, amely méltó emlékhely lesz Cziffra György születésének 100. évfordulóján. A beültetésben verbéna, dália és fehér muskátli is helyet kapott, a virágokat június végén ültették be és mostanra teljes pompájukban csodálhatók meg bárki számára a Szent István park nyitvatartási idejében egészen – időjárástól függően – szeptember közepéig.
A Cziffra György-emlékév programjai Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész művészeti vezetésével egyedülálló szakmai összefogás keretei között valósulnak meg itthon és külföldön, számos hazai és külföldi partner áll társszervezőként az események mellett. Cziffra György világhírű magyar zongoraművész születésének 100. évfordulóját Magyarország hivatalos Emlékév keretei között ünnepli, valamint az UNESCO nemzetközi szervezete is felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába.
„Cziffra György élete példaként szolgálhat, hogy a legmélyebbről, a történelem számtalan buktatóján keresztül is kitartással, tehetséggel és hittel el lehet jutni a csúcsra. Cziffra mélyszegénységbe született, gyermekkorát a 13. kerületben, Angyalföldön töltötte. Átütő zsenije már egészen korán megmutatkozott, de a második világháború egy időre elszakította őt a művészpályától. Túlélvén a frontot, a háborút, hazatérve szinte újratanulta a repertoárt, de elsősorban bárokban zongorázott. ’50-ben megpróbálta elhagyni az országot családjával, de elkapták és börtönbe, munkatáborba vetették. Amikor kiszabadult, ’53-ban újratanulta a zongorázást. 1956-ban a forradalom alatt elhagyta Magyarországot, Franciaországban már ismerték a nevét, itt indult el nemzetközi karrierje egészen átütő erejű zongoraművészként. Ő a koncertezés mellett alapítványt hozott létre, egy valódi élő művészeti központot felújítva magánvagyonából a senlis-i középkori kápolnát, amelynek a Liszt Auditorium nevet adta. Korát messze megelőző, nyitott művészetszemlélete a 21. században még aktuálisabb, mint valaha: klasszikus zongoraművészként páratlanul improvizált és kalandozott más stílusok felé, alapítványán keresztül nemcsak zenészeket, hanem képző- és iparművészeket is előszeretettel támogatott. Életútja során magyarsága európaiságában teljesedett ki, világjáró művészként, francia állampolgárként is büszke volt származására.” (Balázs János zongoraművész, a Cziffra Fesztivál alapító-művészeti vezetője)
