Rózsa Luca Sára, Tranker Kata és Ulbert Ádám az Esterházy Art Award 2021 díjazottjai. A díjat kétévente ítélik oda, az elismeréshez kapcsolódó kiállítás a fiatal magyar művészvilág legmértékadóbb áttekintésének minősül.
A 282 pályázatból szakmai zsűri választotta ki a 26 jelöltet. Kiállításuk Esterházy Art Award – Young Scene Hungary – Short List 2021 címmel 2021. december 1-től 2022. február 13-ig látogatható a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban.
Az idei kiállítást az Esterházy Privatstiftung Esterházy V. Pálnak (1901-1989), a magyar tudomány és kultúra nagy mecénásának ajánlja. Egy nemrég megjelent kutatásból derült ki, hogy Esterházy Pál már 1937-ben alapított egy Esterházy-díjat. A magyar művészeti életre jelentős hatást gyakorló mecénási tevékenységét Esterházy Marcell dolgozta fel a kiállítás első termében látható videókollázsában.
Az Esterházy Privatstiftung az Esterházy hercegi család közép-európai történelme és nagy hagyományokkal rendelkező mecénási tevékenysége folytatásaként 2009 óta egy kétévente átadott díjjal és a hozzá kapcsolódó kiállítással támogatja a magyarországi kortárs művészetet. A díjra jelölt művészeket, illetve a fejenként 5000 euróval jutalmazott három díjazottat független nemzetközi zsűri választja ki.
Az idei Esterházy Art Awardra 282 pályázat érkezett. A figyelemre méltó mennyiségű pályaműből 26 művészt jelölt a szakmai zsűri az idei díjra. A díjhoz kapcsolódó kiállítás méreténél, központi szerepénél és a jelölt művészek gondos kiválogatásánál fogva a fiatal művészeti szcéna legmértékadóbb áttekintésének minősül.
Az Esterházy Art Award kulturális jelentősége nem csak a kortárs művészet támogatásában rejlik, hanem abban a lehetőségben is, hogy új társadalmi tendenciákat és gondolkodásmódokat ismerjen fel.
A Short List 2021-re beválogatott pályaművek meglepően nagy része foglalkozik a materialitás és a testiség szerepével. Sok elbeszélő megközelítéssel is találkozhatunk. A korábban fontosnak tűnő absztrakt és önreflexív művészeti hagyomány azonban szinte egyáltalán nem tetten érhető.
A kiállítás megpróbálja ezeket a tendenciákat kiszolgálni: a pályaművek, amelyek korábban jellemzően izoláltan jelentek meg a térben, most dialógusba lépnek egymással. Az egyik bemutatott mű például a kiállítás összes terében, szétszórva jelenik meg. Ez a rendezési mód lehetőséget ad annak szemlélésére, hogy az így létrejövő, az egyes művészi világok határait átlépő kapcsolatok vajon termékeny barátságokat, vagy éppen veszélyes konkurens szituációkat teremtenek.
A díjra jelölt, egyben kiállító művészek: Balázs Nikolett, Bilak Krystyna, Czene Márta, Dallos Ádám, Dóra Ádám, Fábri Zachary, Fridvalszki Márk, Horesnyi Bálint, Kádár Emese, EJTECH – Kárpáti Judit Eszter és Esteban de la Torre, Kiss Adrian, Kiss Adrienn Mária, Koós Gábor, Kútvölgyi-Szabó Áron, Melkovics Tamás, Neogrády-Kiss Barnabás, Pintér Gábor, Rózsa Luca Sára, Rudas Klára, Süveges Rita, Schwéger Zsófia, Szabó Eszter, Tollas Erik, Tranker Kata, Trapp Dominika, Ulbert Ádám.
A független, nemzetközi szakértői zsűri konstruktív vita eredményeként hozta meg döntését az idei három díjazottról. Az összesen 15.000 euró értékű díj egyenlő arányban oszlik meg köztük.
Zsűritagok:
- Sandro Droschl, a gráci Künstlerhaus, Halle für Kunst & Medien igazgatója
- Dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum főigazgatója, Budapest
- Dr. Ottrubay István, a díj alapítója, az Esterházy Privatstiftung vezérigazgatója, Eisenstadt
- Rieder Gábor, PhD, az ArtKartell művészeti vezetője, művészettörténész, kurátor, művészeti szakíró, Budapest
- Szegedy-Maszák Zsuzsanna, PhD, művészettörténész, kurátor, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár főmuzeológusa, Budapest
- Vitus Weh, az Esterházy Privatstiftung művészeti tanácsadója, Eisenstadt
- Luisa Ziaja, a Belvedere 21, Bécs kurátora
Rózsa Luca Sára (✽1990 Budapest, Budapesten él és alkot) erős, szinte pszichoanalitikus áthallásokkal párosuló alkotásai egy hiteles és nagyon is kortárs festőművészről árulkodnak. Óriási vásznai a reneszánsz portréfestészetre emlékeztetnek, meztelen testeket ábrázolnak egy sajátos, természeti közegben. Rózsát minden festői képessége ellenére azonban nem az ábrázolás vagy reprezentáció módja érdekli igazán, ennél sokkal mélyebbre ás, a szubjektum és a természet pszichológiai szintjeit vizsgálja, az egyes személyiségeken belül uralkodó feszültségekre, sőt, kettőségekre világít rá. Miközben az utópikus Árkádi-át, a mából egy másik világba vezető kiutat keresi, a jövőben vagy a múltban találja magát. Művei túlságosan is illeszkednek bonyolult mindennapjainkhoz.
Tranker Kata (✽1989 Székesfehérvár, Budapesten él és alkot) az idén harmadszorra short-listás az Esterházy Art Awardon, a zsűritagok így 2015 óta kísérik figyelemmel munkásságát. A sokszor apró, efemer anyagok felhasználásával készült alkotásai idén egy merész léptékváltással nagyobb méretű szobrokká és installációkká alakultak át, melyek először a berlini Collegium Hungaricum csoportos kiállításán voltak láthatók. Antropomorf, képzeletbeli teremtményei mitológiai és őskori narratívákat szólaltatnak meg, miközben a sci-fi világát is megidézik. Művei az együttlétezés és az anyaság szubjektív, személyes tapasztalatait is tematizálják. Tranker a tudományok különböző területein folytatott megfigyeléseit ötvözi a mindennapi életbe beszivárgó és a valóságot áthágó művészetével.
Az Amszterdamban tanult Ulbert Ádám (✽1984 Budapest, Budapesten él és alkot) egyéni, kiforrott, minden ízében nemzetközi hangot képvisel a hazai művészeti színtéren. Expresszív festészete természettudományos tételeket és mitológiai toposzokat vegyít egymással, személyes narratívákat teremtve. Friss sorozatán – a családi örökség kapcsán – a japán kultúra egzotikus nyelvezetével vet számot, az elvágyódás sosem volt bizarr úticélját írva körül. Figuratív vásznai és háromdimenziós bronzszobrai felvillantják a képzelet szabadságának – ma különösen aktuális – metaforikus lehetőségeit.
