Három intenzív nap, öt gyönyörű koncert – ez a mérlege a közönség számára a Haydneum Nyitófesztivál rendezvénysorozatának. A munkatársak mögött persze jóval hosszabb munka áll, amelynek eredményeképpen különleges művek nagyszerű előadók tolmácsolásában szólalhattak meg rendkívüli helyszíneken, így méltó nyitányt adhatott a fesztivál a Haydneum – Magyar Régizenei Központ indulásának.
Mindannyian hálásak vagyunk Önöknek, hogy kíváncsi lelkesedéssel vettek részt a koncerteken, és a művészek számára oly fontos és jóleső tapsokkal jutalmazták az előadásokat. De pihenésre nincs idő, a munka máris kezdődik, hogy minél előbb újabb koncertsorozatokat tervezhessünk, amelyeken talán már Magyarországon felfedezett művek is megszólalhatnak az ismertebb alkotások mellett.
Amint Benoît Dratwicki, a Versailles-i Barokk Zenei Központ produkciós részlegének művészeti vezetője, egyben a Haydneum művészeti vezetője elmondta, a magyar intézmény létrehozása része annak a hosszú „barokk újjáélesztési folyamatnak”, amely az 1970-es években indult el európai országokban, és amelynek fő alakja kétségtelenül Nikolaus Harnoncourt volt.
A következő évtizedben egyre több zenész követte az úttörőket, de igazán a kilencvenes években érte el csúcspontját a mozgalom, amikor olyan nevek csatlakoztak, mint Jordi Savall, a Kuijken-testvérek vagy John Eliot Gardiner. De nemcsak Nyugat-, hanem a Közép-Európa muzsikusai is megjelentek, és velük a barokk újrafelfedezésének új központja alakult ki. Ekkoriban formálódott Magyarországon a Capella Savaria, a Concerto Armonico, majd a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar.
A kiváló művészek fáradhatatlan munkája ellenére sokáig kissé háttérbe szorult Magyarországon a régizene előadása, egyszerűen azért, mert az intézményi hálózatban nem találta meg a helyét. Ezen változtat a Haydneum létrejötte, és a most induló munka eredményeként látni fogjuk, hogy Magyarország 17-18. századi zenei repertoárja a véltnél jóval gazdagabb, hiszen nagyon sok olyan magyar, magyar származású, vagy itt alkotó zeneszerző életműve vár felfedezésre, amely egyelőre könyvtárakban, archívumokban szunnyad publikálatlan kéziratok formájában.
Mindezek kutatása lesz a Haydneum legfontosabb tevékenysége. A magyar vonatkozású barokk és bécsi klasszikus zenei élet szakembereit összefogó tudományos bizottság irányításával a kutatást tanulmányi területek, valamint ambiciózus, többéves kutatási projektek formájában szervezzük meg, a történeti, társadalmi, zenetudományi és előadói gyakorlattal kiegészítve. Mindez szemináriumok, kurzusok és konferenciák megszervezésében, valamint a digitalizált források, könyvek és partitúrák kiadásában ölt formát. A kutatókkal, művészekkel közösen, a zenei örökség érdekében végzett munka igazi, végső célja a koncerten vagy előadáson elhangzó megvalósítás, amelyet előbb a magyar zenekedvelő hallgatóságnak, majd a nemzetközi közönségnek szánunk.