A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata november 12-én szervez konferenciát a török-magyar művészet kapcsolódási pontjairól a Pesti Vigadóban. Az eseményen a Győri Filharmonikus Zenekar közreműködik.
„Letörölhette az idő a magyarság arcáról a keleti vonásokat; lelke mélyén, ahol a zene forrása fakad, ott él még egy darab őskelet, s összeköti oly népekkel, kiknek nyelvét már rég nem érti, s kiktől egész lelki berendezése merőben különbözik. Csodálatos, hogy annyi idegen hatás, vérkeveredés után is legalább néhány száz dallamban szinte érintetlenül megmaradt a magyarság ősi zenei nyelve. Sőt, úgy látszik, megmarad továbbra is…” – fogalmazott egykor Kodály Zoltán.
A Török-magyar művészeti és tudományos nap arra a területre koncentrál, ahol a legvilágosabb keleti hatások jelentkeztek; ez pedig a törökség és ezen belül is a török-magyar népzenei kapcsolatok. Már Bartók 1936-os anatóliai útja során fény derült a török-magyar népzene régi rétegei közötti erős rokonságra. Kodály tanulmányai majd Vikár László és Bereczki Gábor Volga-Káma-Bjelaja-vidék kutatásai pedig az északi törökség, nevezetesen a csuvasok, tatárok és baskírokkal való zenei rokonságra hívták fel a figyelmet. Mindehhez járultak Sipos János anatóliai, azeri, karacsáj, kazak, kirgiz, türkmén és mongol kutatásai és publikációi valamint Agócs Gergely kaukázusi gyűjtései – hogy csak a jelentősebb expedíciókat említsük.
A konferencián Sipos János általában ismerteti a magyar népzene törökségi kapcsolatait, Agócs Gergely a Kaukázus északi oldalán történt kutatásokról beszél, Juhász Zoltán pedig a magyar népzene karacsáj, kisázsiai török és szicíliai népzenei kapcsolatairól számol be. Sudár Balázs a sztyeppei hangszereket mint hatalmi jelvényeket vizsgálja, Dávid Géza egy török-magyar induló történetét mutatja be, Alpaslan Ertüngealp pedig a török zenéről és azon belül a rögtönzésről beszél.
A zenei témákon kívül szót kap a nyelvészeti áttekintés (Csáki Éva), a Kelet-motívum feléledése (Kolta Dóra), és a törökök említése népi játékaikban témák (Sándor Ildikó) is. A konferencia végén Guessous Mesi trió előadásában csendülnek fel hasonló magyar és török dallamok. A koncert keretén belül bemutatjuk a magyarul először megjelent Bartók Béla: Török Népzene Kis-Ázsiából kötetet).
Az este pedig újabb élményt, egy komolyzenei koncertet tartogat Alpaslan Ertüngealp karmester vezényletével a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában és a Gül Baba Örökségvédő alapítvánnyal együttműködve a Pesti Vigadó nagytermében. A koncerten Bartók Béla Román Népi Táncok alkotása, Ferit Tüzün Anatóliai Ihletek című műve, Ulvi Cemal Erkin Köçekçe táncszvitje és a műsor zárásául Kodály Zoltán Galántai Táncok darabja csendülnek fel.
Program:
9.00-9.40: Regisztráció
9.40-10.00: Tamás Menyhért, az MMA elnökségi tagja köszöntője
10.00-10.30: Sipos János: A karacsáj-balkár népzene magyar kapcsolatai
10.30-11.00: Agócs Gergely: A Kaukázus szérűjében – Magyar folkloristák a Kaukázus északi előterében élő türk népek településterületén
11.00-11.30: Juhász Zoltán: Közös réteg a magyar, karacsáj, kisázsiai török és szicíliai népzenében
11.30-12.00: Alpaslan Ertüngealp: Invenció – gondolatok a zenéről általában és a török népzenéről
12.00-13.00: ebédszünet
13.00-13.30: Csáki Éva: Vitatott-e a magyar nyelv finnugor eredete? Törökös vonások a Magyar kultúrában
13.30-14.00: Sudár Balázs: A hatalom hangjai: Hangszerek mint hatalmi jelvények a sztyeppén – és magyar kapcsolataik
14.00-14.30: Sándor Ildikó: Törökök említése népi játékainkban
14.30-15.00: kávészünet
15.00-15.30: Kolta Dóra: A Kelet-motívum újjáéledése a Magyar irodalomban a millennium táján
15.30-16.00: Dávid Géza – Gr acza Lajos: Szabadi Frank Ignác Török-magyar indulója és annak oszmán párja (közreműködik: Dávid Eszter zongoraművész)
16.00-16:30: kávészünet
16.30-18.00: Guessous Mesi és vendégei népzene-koncertje; Bartók Béla Török népzene Kis-Ázsiából című könyvének bemutatója
19.30-21.30: A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenye, a Gül Baba Örökségvédő Alapítvánnyal együttműködve, a Pesti Vigadó dísztermében. Vezényel: Alpaslan Ertüngealp.
A hangverseny műsora:
Bartók Béla: Román népi táncok
Ferit Tüzün: Anatóliai ihletek
Ulvi Cemal Erkin: Köçekçe – táncszvit
Kodály Zoltán: Galántai táncok
Előadók:
Agócs Gergely PhD, népzenész, népzenekutató, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, a Magyar Néprajzi Társaság Népzene-Néptánc Szakosztályának elnöke, a Debreceni Egyetem docense.
Alpaslan, Ertüngealp, karmester.
Csáki Éva PhD, turkológus, a PPKE Orientalisztikai Intézetének tudományos főmunkatársa.
Dávid Géza DSC, prof. emeritus, turkológus, történész, ELTE Török Tanszék.
Juhász Zoltán PhD, népzenész, népzenekutató, az MTA EK Műszaki, Fizikai és Anyagtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az MMA rendes tagja (Népművészeti Tagozat).
Kolta Dóra PhD, irodalomtörténész, egyetemi adjunktus, Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara.
Sándor Ildikó PhD, néprajzkutató, a Magyar Táncművészeti Egyetem docense, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem óradó tanára.
Sipos János PhD, népzenekutató, az MMA levelező tagja (Művészetelméleti Tagozat), a BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem óraadó tanára.
Sudár Balázs PhD, turkológus, történész, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa.
A konferencia szakmai felelőse: Dr. Sipos János, az MMA levelező tagja.
A Művészetelméleti Tagozat vezetője: Dr. Solymosi-Tari Emőke, az MMA rendes tagja.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amit ide kattintva lehet megtenni.
