A Kárpát-medencei Zenetudományi konferencia, mely az I. Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál programsorozatán belül kerül megrendezésre szeptember 25-én a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának Nagytermében, zenetörténetünk néhány óriásának Kárpát-medencei kötődését, pontosabban e sokrétű kötődésrendszernek néhány aspektusát mutatja be. A konferencia szervezője Solymosi Tari Emőke zenetörténész, az MMA rendes tagja.
A Kárpát-medencei magyarság – elválaszthatatlanul a vele békében élő nemzetiségektől – határtalan szellemi kincset hozott létre ezeréves történelme során –, határtalanul összetartozót, melyet a mesterségesen meghúzott országhatárok sem szakíthatnak szét.
Az I. Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál és Zenetudományi konferencia megálmodói úgy vélik, sosem szűnő kötelességünk, s egyben örömteli lehetőségünk ennek a kincsnek tudatosítása és továbbadása annak érdekében, hogy megőrizhessük lelki-szellemi egységünket, és „gazdagíthassuk velük az emberiséget”.
A Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László művészetét vizsgáló konferencia szervezője, Solymosi Tari Emőke 1988 óta foglalkozik Lajtha László munkásságának kutatásával. Többek között közreadta Fábián László Lajtha Lászlóról szóló írásait Ős és utód nélkül címmel. Tudományos publikációi mellett ismeretterjesztő cikkeket írt, rádió- és televízió-műsorokat készített, összeállította Lajtha műveinek internetes adatbázisát, valamint a szerző életéről és munkásságáról több kiállítást is rendezett. Solymosi Tari Emőke hangversenyek és komplex művészeti programok szerkesztő-műsorvezetőjeként is ismert, a Pastorale és a Felfedezőúton című sorozatok keretében 1997 és 2021 között közel 600 program szerkesztő-műsorvezetője volt. Lajtha László-díjjal (2002), Zugló Közművelődéséért Díjjal (2005) és Szabolcsi Bence-díjjal (2012) tüntették ki, 2013-ban pedig megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.
A 20. század első felének négy nagy alkotója, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László munkássága mellett két különleges téma is helyet kap a debreceni konferencián: hallhatunk majd a 17-18-i századi Kárpát-medencei iskoladrámákról és népénekekről Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész előadásában, aki a 17–19. századi magyarországi közép- és felsőfokú oktatás regionális hatásaival, a barokk iskolakultúra színes világával, azon belül kiemelten az iskolai színjátszással és zenei élettel, és annak világi mecénásaival foglalkozik. Kutatási területe a csíksomlyói misztériumjátékok, a 17–18. századi (elsősorban historikus tartalmú) népénekek és néphagyomány kapcsolatára is kiterjed.
A konferencia másik különlegessége Gombos László Szabolcsi Bence-díjas zenetörténész előadása, akitől megtudhatjuk, hogy Hubay Jenő életére milyen hatással volt a trianoni békediktátum. Gombos László – aki a Hubay Jenő Társaság alelnöke, a Hubay Alapítvány elnöke és a Magyar Liszt Társaság budapesti csoportjának vezetője – szűkebb kutatási területe a 19. és 20. század magyar zenéje, a hazai koncertélet mellett elsősorban Liszt Ferenc, Hubay Jenő, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Aggházy Károly, Farkas Ferenc és Szokolay Sándor életműve. Összesen mintegy 200 tanulmányt, cikket és könyvet publikált. 2002 és 2007 között a Dohnányi Évkönyveket szerkesztette, 2010 óta pedig a Zenetörténeti Múzeum katalógusait, tanulmányköteteit és egyéb kiadványait adja közre. 2009 óta közel ezer hangversenyt szervezett a Zenetudományi Intézetben.
Az összesen hat, ingyenesen látogatható zenetörténeti előadást igazi művészeti élménnyel koronázza meg Szecsődi Ferenc hegedűművész és Balog József zongoraművész, valamint a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának hangversenye. A 19 órakor kezdődő, szintén ingyenes kétrészes zárókoncerten főként azon zeneszerzők művei csendülnek fel, akikről a zenetudományi előadások szólnak: Hubay, Dohnányi, Bartók, Kodály, Lajtha. Szecsődi Ferenc hegedűművész és Balog József zongoraművész közös műsorán hangzik el a prágai születésű Popper Dávid Tarantellája, mely megsejteti a mai hallgatóval, miért volt a gordonkaművész-zeneszerző hangszerének olyannyira csodált virtuóza.
Hubaytól a vallásos érzületű Esti ima szólal meg (a Tíz karakterdarab című sorozatból), valamint az ezzel egészen ellentétes karakterű, igazi bravúrdarab, a II. Csárdajelenet. Balog József, aki rendkívül magas színvonalon rögzítette hanglemezre Lajtha szinte valamennyi zongoraművét, ezúttal ezekből a darabokból válogat. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa a koncerten főként vallásos tárgyú, magasztos hangvételű kórusműveket szólaltat meg, így többek között Kodály 114. genfi zsoltárát. Felcsendül Bartók Béla igen népszerűvé vált, szlovák szövegre írt zongorakíséretes kórusműve is, melynek eredeti címe Négy tót népdal.
A kórust a művészeti vezető, Józsa Mónika, valamint a magyarországi vendégkarnagy, Kocsis-Holper Zoltán (a debreceni Kodály Kórus vezető karnagya) mellett a fiatal Szíjjártó Albertina is vezényli.
