A Cimbora Alapítvány július 13. és augusztus 1. között kilencedik alkalommal rendezi meg a Klassz a pARTon! Fesztivált. Blogunk első részében az idei fesztivál külföldi fellépőit tekintjük át.
Azt már megszokhattuk, hogy a Klassz a pARTon balatoni fesztivál – a magyar tenger egyetlen komolyzenei fesztiválja – a magyar zenei élet legszélesebb spektrumából válogatva hív meg a zeneművészeket, befutottakat és pályakezdő fiatalokat egyaránt. A törzsgárdát természetesen a fesztivál megálmodója és művészeti vezetője, Érdi Tamás zongoraművész és muzsikus barátai alkotják, hazaiak, külföldiek. Ma már kitűntetésnek számít meghívást kapni a Balaton-part helyszíneire, a fesztiválon a legnevesebb magyar és külföldi művészekkel találkozhat a közönség. Írásunkban megszólaltatjuk és bemutatjuk az idei nyár külföldi művészeit. Kérdéseimre (hogyan kerültek a balatoni fesztivál látókörébe, gondolataik saját műsorukról, a szabadtéri ingyenes hangversenyekről, a poszt-covid időszak zenei életéről, személyes vonatkozásokról) nagyrészt emailben kaptam választ.
Ştefan Cazacu
Az 1994-ben született Ştefan Cazacu csellóművész hat évesen kezdte zenei tanulmányait édesapjával, az ismert csellista Marin Cazacuval. Diplomáját a bukaresti Román Nemzeti Zeneművészeti Egyetemen szerezte, majd a bécsi Zeneakadémián képezte magát. A közelmúltban a fiatal művész két jelentős nemzetközi verseny díjazottja volt: Donaufest, Ulm (2022, első díj), George Enescu Nemzetközi Verseny, Bukarest (2021, harmadik díj). Ștefan Cazacu szólistaként, a Violoncellissimo, Duo Serafin és PiaCello csellóegyüttesek tagjaként, illetve a Román Ifjúsági Zenekarral Európa, Ázsia és az USA számos hangversenytermében fellépett.
“Nem először járok Magyarországon, még ifjan a Popper-versenyen is részt vettem. Érdi Tamással Bukarestben találkoztam Tamás remek, Atheneumbeli emlékezetes koncertje alkalmával. Nagyon örültem a Klassz a pARTon felkérésének, és annak különösen, hogy Tamással játszhatunk együtt. (…) Mivel Tihanyban templomi környezetben lépünk fel (július 13.), fontosnak éreztem, hogy egy Bach-szvittel kezdjem a műsort. Majd Ligeti Szólószonátája következik, a 20. századi csellóirodalom csúcskompozíciója, ami egyik kedvencem. Schubert Arpeggione-szonátáját Érdi Tamás kérésére tűztük műsorra, az én nagy örömömre is. Ez egy zeneileg és technikailag komplex darab, nagy kihívás lesz számunkra, alig várom a közös munkát, Tamás ötleteit, biztosan megtaláljuk a közös hangot. (…) A nyári fesztiválok egyfajta ‘business and pleasure’ jellegűek, komolyzene és vakáció egyben. A több éve megrendezett fesztiválok általában kialakítják a saját visszatérő közönségüket, úgy gondolom, a KasszapARTon is ilyen. Mivel ingyenesen látogathatóak az események, olyan embereket is bevonzanak, akiket eddig nem érdekelt a műfaj, vagy nem volt lehetőségük hangversenyekre járni. Boldog vagyok, és megtiszteltetés számomra, hogy a covid bezártságát követően ilyen rengeteg jelentékeny zenei eseményen tudok részt venni.
Massimo Mercelli
Massimo Mercelli fuvolaművész azzal büszkélkedhet, hogy korunk legjelentősebb zeneszerzőivel dolgozott együtt: Penderecki, Gubaidulina, Glass, Morricone, Galliano, Sollima, Piovani és Gabriel Prokofjev dedikálták neki műveiket, nevéhez számos világpremier fűződik. Mercelli Maxence Larrieu és André Jaunet tanítványa volt, számos fuvolaverseny díjazottja, aki tizenkilenc évesen lett a velencei Teatro La Fenice első fuvolása. Ma a Reggio Emilia Fesztivál művészeti vezetője, emellett rendszeresen koncertezik a világ legjelentősebb koncerttermeiben, a nemzetközi zenei szcéna legjelentősebb képviselőinek társaságában. Kortárszenei elkötelezettsége mellett szívesen játssza a klasszikus repertoár darabjait, július 14-i keszthelyi hangversenyén Simon Izabella társaságában Donizetti, Schubert, Dvorák műveit adja elő. A művész hangüzenetben válaszolt a kérdéseimre.
“Sokszor jártam Magyarországon, és fel is léptem, legelőször 1980-ban!, leginkább Pista Eszternek köszönhetően, akinek az irodája képvisel engem. Fontosak a nyári fesztiválok, sok fiatalhoz eljut így a komolyzene, különösen a covidot követően látnunk kell, hogy megváltozott a közönség struktúrája.” (…) “Ami az ingyenes koncerteket illeti: kiváló promóció, megvan a szerepük, de a művészi produkció munka, aminek, mint mindennek, költségei vannak – ezt a mindenkori döntéshozóknak és a kulturális kormányzatnak mondom és üzenem.” (…) “Simon Izabellával először fogok kamarázni, ő Érdi Tamás barátja, tehát az én barátom is… A keszthelyi koncert darabjait a környezethez igazítva találtuk ki, de játszhatnék akár kortárszenei kedvenceim közül is, hiszen Philip Glass, Morricone, Nyman (és sorolhatnám) darabjai már klasszikusoknak számítanak, a kották megvásárolhatók, közkincs.”
Aleksandra Kaspera és Sofia Vasheruk
Aleksandra Kaspera rigai születésű csellóművész és zongorista partnere, az orosz-holland Sofia Vasheruk hollandiai tanulmányaik során ismerkedtek meg az arnhemi ArtEZ Akadémián. Mindketten sikeres tanulóéveket és számos versenydíjat mondhatnak a magukénak, szólóestek közreműködői, zenekarok (Arnhemi Filharmonikusok, ArtEZ Barokk Projekt) és kamaracsoportok (Bering Trio) tagjai, játékuk számos CD-felvételen hallható. Sofia szólókarrierje mellett elsősorban a dal- és a csellórepertoár zongorakíséretének szenteli figyelmét, összeszokott cselló-zongora duójuk nemsokára Mjaszkovszkij műveinek felvételével lép a közönség elé. Július 22-i hangversenyükön egy szólózongorás Liszt-rapszódia és egy Piazolla örökzöld között a romantikus cselló-zongora irodalom gyöngyszemeiből (Liszt-átiratok, Fauré, Rahmanyinov) válogatnak. Kérdéseimre Sofia Vasheruk válaszolt.
“Imádom a nyári szabadtéri koncerteket, új embereket, új inspirációt jelentenek számomra. A közönség pedig különösen imádja, a változatosságot, a sok egymásutáni eseményt, amelyen akár szabadon, akár spontán ötlettől vezérelve is részt vehet… Aleksandrával könnyed, nyárias darabokat kerestünk a balatoni koncertre, amelyek nemcsak szépségesek, de ‘vagányak’ is. (…) “Több országban tanultam, Oroszország, Hollandia, Olaszország, elég különböző oktatási rendszerek alapján. Az orosz zongoraiskola kétségtelenül nagyon erős, nagy fegyelmet vár el, minden további azonban a személyes sors függvénye. És nem könnyű a zenével boldogulni, jelenleg különösen nem. De ha nem tudsz élni nélküle, akkor nem tudsz élni nélküle (nevet). Én szerencsés vagyok, csodálatos és okos emberek vesznek körül, kollégáim és közönség egyaránt. A művészet nemzetközi nyelv, amelynek célja a szeretet és a barátság megteremtése. Én eszerint élek, és mindig szeretetet kapok válaszul.”
Itai Navon és Roni Levy
Itai Navon és Roni Levy két fiatal izraeli zongorista első ízben a július 23-I balatonfüredi hangversenyen ülnek össze a zeneirodalom egyik emblematikus négykezes zeneműve, Schubert f-moll fantáziájának előadóiként. Mindketten Schiff András mentoráltjai, Itai a Kronbergi Akadémián, Rony a berlini Hans Eissler Akadémia hallgatójaként vett részt Schiff András mesterkurzusán. Fiatal koruk ellenére kiterjedt koncerttevékenységet folytatnak, zenekarok szólistájaként szerepelnek, fesztiválok meghívottjaként játszanak szülőhazájukban és Európa számos országában. A négykezesezés régóta dédelgetett tervük volt, amit a későbbiekben intenzíven szeretnének folytatni.
“Barátunktól, Andreas Reith-től hallottunk a fesztiválról, különleges hangulatú rendezvényeiről, Érdi lebilincselő zongorajátékáról. Tudni kell, hogy Andreas szüleinek dörgicsei házában több Klassz a pARTon hangversenyre került sor. Amúgy két dolgot most csinálunk először: először vagyunk Magyarországon, és először játszunk együtt, Roni meg én, négykezes duóként.” (…) Műsorunkban a 19. század első felének németajkú zeneszerzők műveire fókuszálunk – bár a pontosság kedvéért: Brahms Händel-variációk valamivel később, 1861-ben születtek –, szóló és négykezes darabokra egyaránt. Mindketten imádunk nyári fesztiválokon játszani: sűrű egymásutánban rendkívül változatos zenei események követik egymást, új élmények, új művészbarátságok, egy művésznek ez óriási élménycsomagot kínál.”
Marko Miletić
Marko Miletić gordonkaművész a szerbiai Kraljevóban született, diplomáját az újvidéki Művészeti Akadémián szerezte Kálmán Imre professzornál. Jelenleg az intézmény docense, emellett Szerbiában, Olaszországban és az USA-ban tart mesterkurzusokat. Aktív koncertező művész, szólista és kamaramuzsikus, zongorista partnerével, Valentina Nenaševával rendszeresen lépnek fel duóként, vagy együttesükkel, a Valmaro Trióval. Emellett a művész számos együttes megalapításánál vagy újraindításánál bábáskodott: újjáalakította a Camerata Novi Sad Kamarazenekart, amelynek jelenleg művészeti vezetője, az Újvidék 2021 Európa Kulturális Fővárosa Alapítvány komolyzenei kurátoraként megalapította az Újvidéki Szimfonikus Zenekart. 2017-ben létrehozta a NEO Fesztivált, amely a nyári hónapokban Újvidékre vonzza a világ élvonalbeli művészeit, ott hallotta Miletić először Érdi Tamás zongorajátékát egy frenetikus hangulatú koncerten.
“A nyári fesztiválok sajátos világ, de egy biztos, remek alkalmat kínálnak arra, hogy szélesebb közönséget megszólítsanak, nagyszerű zenékkel ismertessék meg a gyerekeket és fiatalokat, így nagy eséllyel olyan embereket is ‘beszipkáznak’, akik addig nem jártak komolyzenei koncertekre. Kérdés, hogy jó-e, ha a koncertek ingyenesek. Ma a világ tele van mindenféle ‘tartalommal’, és egy híres név, ismert márka vagy intenzív marketing nélkül a legtöbb ember nem lesz érdekelt a jegy megvásárlásában. Az is igaz, hogy a művészeknek valahogy hírnevet kell szerezniük ahhoz, hogy azután pénzért is eladják a jegyeiket.” (…) “Két magyar tanárom is volt, Kálmán Imre és Varga István, mindketten számos kapcsolatot építettek ki számomra a magyar zenei élettel, Kodály, Ligeti, Bartók, Kurtág, Liszt, Popper műveivel, amiért nagyon hálás vagyok. Szeretem Magyarországot, a zenéjét, a kultúráját, a hagyományait és nagyon szeretem az ételeit.” (…) “Csak mert kérdezte: nem mondhatom, hogy könnyű fesztivált vagy Európa Kulturális Fővárosának eseményeit szervezni, sok akadállyal áll szemben az ember, nagy erőfeszítésre és következetességre van szükség. De mégis, a legkönnyebb dolog azt csinálni, amit szeretsz csinálni.”
Görög Sisters
Végül egy újabb négykezes páros, akik magyarok és külföldiek is egyben: a Szabadkáról származó Görög-nővérek. Nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy mikor született a Görög Sisters Zongoraduó, mert a tagok, Enikő és Noémi egészen kicsi koruk óta együtt zenélnek. Együttesük Sóti Szobonya Emőke irányító kezei alatt kezdett fejlődni, majd évekig Ninoslav Živković mentorálta őket, számos négylezes versenyen értek el helyezést, de sokat tanultak Láng Gabriella, Gulyás Márta, Rohmann Imre (hogy csak a magyarokat említsem) kurzusain is. Egy évet leszámítva minden évben szerepeltek „a parton”, korábban pedig a fesztivál bölcsőjének számító balatonalmádi Cimbora-tábor résztvevői voltak.
GN: 1999 májusában egy zenés irodalmi est előtt a közönségünkkel együtt az utcán álldogáltunk, beszélgettünk, várva, hogy véget érjen a NATO-légitámadás légiriadója. Ekkor tudtam meg, hogy Balatonalmádiban van egy nyári tábor, amelynek célja feleleveníteni a valamikori Cimbora-műsorok hangulatát. Hogy Érdi Szabó Márta örülne, ha mi, gyerekek mesélnénk élményeinkről, a bombázásokról, és még szavalni és zongorázni is lehetne. Azonnal megegyeztünk, hogy játszunk, és ha kell, mesélünk is, csak ne halljuk a szirénákat egy ideig. Elmentünk, nagyon jól éreztük magunkat, és akkor ismerkedtünk meg Tamással is. Nemcsak szakmailag, emberileg is felemelő dolog volt, mert gyerekként imádtuk a Cim-Cim-Cimborát, és katartikus érzés volt a csapathoz tartozni
GE: Nincs különösebben „nyári közönség”, a közönség mindig vegyes. Két kivétel azért van: a nagyon vájtfülű szakértő közönség és az azonnal érző és reagáló buksikból álló gyermeközönség. Ami nem szokványos, az a szabadtér, de ez minket tesz oldottabbá, lazábbá, ettől lesz vonzóan más egy nyári koncert. Erre a lazaságra a fagyos decemberben is jólesik visszagondolni és jó visszatalálni.
GE: A műsorválasztással igyekszünk alkalmazkodni a meghívó fél kéréseihez, a Balaton partján az értékes, ugyanakkor szórakoztató, lehetőleg attraktív, látványos műsor összeállítása volt a célunk. Az igaz, hogy a La Valse elég nagy falat szabadtéren, de ezt a Ravel-kompozíciót évek óta műsoron tartjuk, nagyon szeretjük a kétzongorás és a négykezes átiratot is. Most a négykezes változatot játsszuk, több mint látványos darab, ezt megígérhetem.
