Érdi Tamás, a 10 éves Klassz a pARTon! és 1100 éves mocorgásunk Európában.
Amikor 2015-ben Érdi Tamás álmának csodaszámba menő megvalósulásaként elindult a Klassz a pARTon! Fesztivál, nagy és általános lelkesedés övezte, mint a Balatont mára körülölelő klasszikus zenét népszerűsítő új sorozatot. A bizalom Érdi rokonszenves és hiteles művész-személyiségének is szólt, de az ügyet magát – minőségi ingyenes szabadtéri program, értékközpontú közönségnevelés – is felkarolni látszott kormányzati és szponzori támogatással egyaránt.
Vízpartokon, ligetekben, strandokon és játszótereken váratlan időpontokban szólt a zene, hogy így többekhez, nagycsaládokhoz, komolyzenét sosem hallgatókhoz is eljusson a magasművészet. Hogy egy többgyerekes (például vidéki) család, akinek egy budapesti kiruccanás a Művészetek Palotájába meghaladná a havi költségvetését, értékes élményt kap, sőt Müpa szintű sztárelőadók produkcióját hallhatja. És a másik oldal: így juthat egy pályakezdő muzsikus bemutatkozási lehetőséghez, igen népes közönség előtt. És hogy sok fiatal hallgató a rock-koncertek decibeljei helyett egy Balaton-parti holdfényes hangversenyen csodálkozik rá a komolyzene varázsára? Persze, hogy miért e késői rácsodálkozás, az persze „Kodály országában” elég sok kérdést vetne fel, de ezt hagyjuk is. A fesztivál mára már hűséges hallgatótábort nevelt ki magának, talán ezt nevezik minőségi turizmusnak?
Az idei volt a 10. évad, amit kis híján le kellett mondani. A pénz ugyanis szórványosan érkezett – misszió ide, misszió oda, rosszmájúan azt mondhatnánk, a kerek évfordulóra való „tekintettel”. A rendezők szeme sem rebbent, hiszen a pénz rendszerint bizonytalan időben, vagy egyáltalán nem, vagy váratlanul későn érkezik. Ezen a nyáron ez történt. Aggodalom, de végül is csoda folytán megmenekült a fesztivál, köszönhető két hűséges időben érkezett támogatónak, a Szerencsejáték Zrt.-nek és a MOL Új Európa Alapítványnak, így aztán erre az évtizedes támogatásra építették fesztivált és a „MOL támogatottak” lettek a nyár főszereplői.
Eszünkbe jut ilyenkor számos lelkesen induló, európai értéket képviselő fesztivál, Sopron, Fertőd, Miskolc, amelyek pár fényesen sikeres év után megmagyarázhatatlan okokból elenyésztek (a tényeket Kovács Sándor Új Zenei Újság sorozatában foglalta szépen össze a közelmúltban.) Általában nemcsak a pénzről van szó. A megszűnő-elhaló briliáns projektek országa vagyunk. Csak gondolatkísérletként említeném a 77 éves Prágai Tavaszt, és a több mint 60 éve működő varsói Chopin fesztivált azért is, hogy ne mindig a Nyugattal példálózzunk. Magyarországról nézve – ahol a fesztiválok, versenyek, egyéb rendszeresen ismétlődő rendezvények ritkán érik meg a nagykorúságukat – mindkét fesztivál sikeres múltjával maga a biológiai csoda. Bár miért ne néznénk körül a hanyatló Nyugaton, ott hogyan működik, mitől nyereséges? Ne beszéljünk a csilliós jegyárakkal megtámogatott (és világcégek által szponzorált) Salzburgi Ünnepi Játékokról, vagy Bregenzi Fesztiválról – bár ugyan miért ne beszélhetnénk? Vegyük egy kisvárosban, majdnem faluban megrendezett fesztivál egyik hangversenyét Kittsee-ben (Köpcsény), az osztrák-szlovák határon. Megjegyzem: a faluban nemcsak sramlizenekar, hanem többévtizedes múlttal zenebarátok egyesülete (Kittsee Musikverein) is működik, a település évente két fesztivált is eltart. Hogy csinálják? Egyszerű. Kastély díszterme, jónevű előadók, az emeleti teraszról pazar kilátás, szemből a Duna másik partjáról a pozsonyi vár figyel, jegy- és bérletárusítás, karszalag decens árakon, party-asztalok, hogy előtte-utána bőven fogyjon a helyi gazdák jól behűtött fehérbora, pogácsája. Mindenki elégedett. Teltház. Lehet, hogy a közönség egy része egy laza falunapra is vevő lenne, mégis jólesik nekik egy ilyen esemény, elegánsan, büszke lokálpatriótaként jelennek meg, az önkormányzat pedig szintén büszke, hogy egy igényes fesztivált támogathat. Gondolom, van erre valamilyen forrása is. Ünneprontó morgolódás? Igen.
Érdi Tamás és művészbarátai. Honnan is indult az ötlet és honnan jöttek Érdi Tamás művészbarátai, amit a fesztivál alcíme nem véletlenül hangsúlyoz. 1991-től a nyári balatonalmádi Cimbora-tábor tartotta fenn a tévéműsor cimborás lelkesedését. Sokan jártak gyerekként ide, később híressé vált muzsikusok, Oláh Vilmos, Érdi Tamás, Kelemen Barnabás, Szentpáli Roland, Miklósa Erika, Gazda Bence, Balog József, Bujtor Balázs, Brickner Szabolcs, Bodoky Gergely, a Görög Enikő és Noémi Szabadkáról, Ewald Rézfúvósok is itt találtak egymásra. A táborban minden évben nagy dolgok születtek, közös zenélések, holtodiglan-holtomiglan tartó művészbarátságok és többszáz műsor. Zenekar alakult olyan művészek irányításával, mint Uri Mayer, Rico Saccani és Vásáry Tamás, a Cimbora Zenekarból alakult meg a rendszerváltásig működött Magyar Rádió és Televízió Ifjúsági Zenekara (majd sokkal később a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar), mert Vásáry Tamás nem tudott, nem akart lemondani a lelkesedésről, amit gyerekekkel való közös munka jelentett számára. De nemcsak ők, a Danubia Zenekar tagjai is a nyári balatonalmádi és a téli grindelwaldi Cimbora táborokban álmodták meg a folytatást. Így Érdi Tamás már tizenévesen megérezhette a Balaton körüli és a külföldi koncertek varázslatos nyári hangulatát, és amikor később rendszeresen meghívták Varsóba, a hatalmas Chopin szobor alá zongorázni, előjöttek ezek a gyerekkori emlékek, és a víziszínpadra helyezett zongora és a balatoni klasszikus zenei fesztivál ötlete. Idén tizedik évébe lépett a fesztivál (ez még alsótagozatnak számít – lásd Prágai Tavasz). Nem újdonság, hogy most is hatalmas érdeklődés övezte, művészi színvonalát remek kritikák méltatták, családok időzítették rá balatoni nyaralásukat, külföldi rokonaik meghívását és mégis, éppen az idén kellett nagyon, nagyon szűkkeblűnek lenni a hangversenyek és meghívottak számában.
Cimborák a parton, a csillagok alatt. A Klassz a pARTon! Fesztivál rendezője a Cimbora Alapítvány a Magyar Televízió 1973–2003 között töretlen népszerűséggel futott gyermekműsorának névazonossága, a műsort segítendő jött létre 1991-ben. E lap olvasói bizonyára emlékeznek a Cimbora tévéműsorra, akár szülőként, akár gyerekként találkoztak vele és létrehozójával, lelkével, motorjával, Érdi-Szabó Mártával. Az ötletadó Benedek Elek 1922–1929 között híressé vált Cimbora című gyermekújságja volt, ennek megsárgult példányait egy vörösberényi nagypapa adta könyvmoly kisunokája, Márta kezébe. A lap kedvenc olvasmánnyá, szellemisége pedig egy emblematikus tévés gyermekmagazinná vált. A minőség. Ez lett a Cimbora tévéműsor vezérfonala, sőt monomániája, a gyerekeknek ugyanis elvitathatatlan joguk a legfogékonyabb korukban, még improvizáló-kedvük teljében minőségi művészeti élményhez jutni, amivel kialakul érdeklődésük-ízlésük a színháztörténet, a festészet, az irodalom, a zene iránt. Benedek Elek, de Kodály, Bartók nyomán is. Emlékezzünk, ki mindenki állt kamera elé és vált a gyereknézők cimborájává: Cseh Tamás, Orbán Ottó, Lázár Ervin, Weöres Sándor, Illyés Gyula, majd a legnépszerűbb művészek, Sebestyén Márta, a Kaláka, Sebő Ferenc, Cserhalmi György, Udvaros Dorottya, Halász Judit, Káldy Nóra, Juhász Jácint, Tahi-Tóth László. Remek zenék (nem csak az emblematikus főcímdal, a Cim-cim-Cimbora (Horgas Béla verse, Cseh Tamás megzenésítése), játékok, verspályázat, ismeretterjesztő és történelmi filmek, előadások, rajtuk keresztül a legambiciózusabb cél: adásról-adásra megmutatni, hogy mennyi, de mennyi szépség van a világban, gyerekek, ha szemünk és lelkünk van hozzá! Persze, mondhatjuk, hogy a 70-es évek offline világában minden „egyszerűbb” volt. Az adásokat azonban őrzi az MTVA Archívuma, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Kányádi Sándor és a többiek gyerekekhez szólói üzenetei a ma gyerekeinek is szólnak – szólnának – mert a gyerekek mindig újak! De nehéz eldönteni, hogy ma mi a teendő?
„Az nem lehet, hogy ész, erő, és oly szent akarat…” Amikor az MTVA létrejöttével megszűntek a televíziós gyerekműsorok, nyári táborok, feloszlott az MTV Ifjúsági Zenekara, a Cimboraság értékközvetítő eszmeisége búvópatakként bukkant fel gyerekkönyvtárakban, Cimbora klubok jöttek létre, könyvtárosok, pedagógusok nem hagyták cserben a műsoron felnőtt olvasóikat. A Dunaújvárosi és a Balatonalmádi Cimbora Klub példaértékű, a tehetséggondozást vadonatúj kezdeményezésekben folytatták, és országos programot hirdettek. Ezzel párhuzamosan a MOL Új Európa Alapítvány fiatalokat támogató programja Játsszunk együtt! hangverseny-sorozattal jelentkezett, aminek a BMC adott otthont, és újabb fiatal muzsikusokat is megismerhetett a közönség. Csak néhány ma már jól ismert név – Radnóti Róza, Kovács Gergely, Megyimorecz Ildikó, Vida Mónika, Szabó Ildikó. Ki más lehetett volna ennek egyik arca, megálmodója, mint a Cimborán nevelkedett Érdi Tamás, aki látáshiánya ellenére a zenei élet megkerülhetetlen művészévé, Príma-, majd Primissima-, később Liszt-díjas zongoraművészévé nőtte ki magát. Olyanná, aki később méltó az Európai Kulturális Örökség Nagykövete címre, majd sorozatos meghívásokat kap az Európai Kulturális Fővárosokba: Rijeka, Kaunas, Újvidék, Temesvár, majd Klassz a pARTon! Fesztiválja a Veszprém–Balaton Régió egyik főszereplője lesz. És bár hihetetlennek látszott, reményeink szerint ma a Cimbora Alapítvány is új életre kel, mert nincsenek véletlenek. Elek apó üzenete, figyelmeztetése feltör a múltból -, mivel a gyerekekre figyelni kötelező, hisz övék a jövő – hirdeti, üzeni Benedek Elek már több mint száz éve!
1100 éve Európában, 20 éve az Európai Unióban A jól hangzó cím egy kulturális programsorozatot takar, amely a 2024. július–december közötti magyar soros elnökség hat hónapja alatt országos turné keretében mutatja be kulturális, történelmi örökségeinket, hagyományainkat, azokat az értékeinket, amelyekre büszkék lehetünk. Mindazt, amit mi, magyarok adtunk a világnak, Európának és benne az Uniónak, legyen szó – a teljesség igénye nélkül – művészetekről, innovációról, sportokról, vagy gasztronómiáról. A sorozatot megvalósító egyik kultúrstratégiai intézmény, az Országos Széchényi Könyvtár szakmai partnerként a Cimbora Alapítványt választotta, hogy közösen kidolgozzák a 19 vármegyében bemutatandó programot. Az ambiciózus terv, hogy óvodásoktól a 120 évesekig mindenki találjon érdeklődésének megfelelő programot. A cél innovatív, interaktív megvalósítása érdekében segítségül hívják a művészetet és képviselőit, azaz a nemzeti könyvtár nagyköveteit. Kiről is van szó? Az örök Cimborákról.
Sebő Ferenc, Erkel Ferenc-díjas, Kossuth-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének egyetemi tanára, aki Soós Réka Junior Príma Díjas népdalénekessel többek között Babits Mihály, Weöres Sándor, József Attila verseket énekelnek – amely szerzők hagyatéka a nemzeti könyvtár kéziratgyűjteményét gazdagítja;
Érdi Tamás Liszt Ferenc-díjas, Príma Primissima díjas, zongoraművész, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetettje, Becze Szilvia szerkesztő-műsorvezető, zenész, Demel Eszter zenepedagógus, karnagy, Kokas-oktató, akik megelevenítik a gyűjteményünkben megtalálható, Liszt Ferencre és Frédéric Chopinre vonatkozó dokumentumokat;
Körömi Gábor Mezei Éva-díjas drámapedagógus, Dr. Sándor Ildikó néprajzkutató, mesemondó, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt és a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetettje, Körömi Csenge drámapedagógus, grafikus.
És végül a legújabb hír, hogy a sorozat több városban, pl. Székesfehérváron, Sopronban nagy sikerrel mutatkozott be, és reménykedünk a hosszantartó folytatásban.
