Forradalmian újító művész, romantika korabeli popsztár, az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb szerzője és magyar identitását kutató európai polgár. E gondolatok körül zajlik az október 8. és 24. között idén első alkalommal megrendezett Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál, amely a 210 éve született Liszt Ferenc páratlan életművét és szellemiségét kívánja megjeleníteni számtalan műfajban, inspirációt és együttműködési lehetőséget nyújtva kortárs alkotóknak is.
Tizenhét napja alatt a fesztivál Budapest legjelentősebb kulturális intézményei mellett olyan különleges helyszíneken is várja az érdeklődőket, mint az esztergomi bazilika és a Svábhegyi Csillagvizsgáló. A Liszt Ünneppel kapcsolatos tervekről Káel Csabával, az új összművészeti fesztivált életre hívó Müpa vezérigazgatójával beszélgettünk.
Liszt Ferenc a zeneművészet számos 19. századi műfajában termékenyen alkotott, és kötelességének érezte, hogy a zenét közkinccsé tegye: míg a korabeli koncertélet a maihoz képest jóval szűkebb réteg kiváltsága volt csupán, nem túlzás azt állítani, Európa otthonaiban Liszt kottáiból szólalt meg a zene. „Liszt alkotói termésére rendkívül jellemző az innováció. Ám életének megannyi érdekes mozzanata közül az is fontos, hogy nemzetközi sikerei csúcsán elkezdett egyre mélyebben foglalkozni magyar identitásával” – beszélt a fesztivál névadójának jelentőségéről Káel Csaba.
Liszt úttörő mivolta számos módon megnyilvánult: popsztár volt a populáris tömegkultúra megjelenése előtt, aki zsúfolásig telt termekben játszott. Levette a lábáról az európai közönséget, és a „magyaros stílus” kifejezés is Liszt elképesztő intenzitású előadásai nyomán terjedt el Európában. A zongorista-zeneszerző nagyon gyakran volt úton: mintegy százezer kilométert tett meg, azaz két és félszer meg tudta volna kerülni a földet. „Nem véletlen, hogy Liszt a magyar kulturális identitásban a hírvivő szerepét tölti be, hidat képez Magyarország és Európa között. A Liszt Ferencről elnevezett EuroCity vonat a rendszerváltás éve, 1989 óta köti össze Budapestet Béccsel, valamint Budapest nemzetközi repülőtere is az ő nevét viseli” – fejtette ki Káel Csaba.
A Müpa vezérigazgatója szerint ezeket a kapcsolatokat és hatásokat eleveníti fel a világhírű bariton, Thomas Hampson és a korábban Liszt orgonarepertoárjának specialistájaként hírnevet szerzett Martin Haselböck karmester vezette bécsi Orchester Wiener Akademie koncertje. Különleges programmal lépnek fel a Liszt Ünnepen: két Liszt-dal eredeti átirata a világon első alkalommal budapesti hangversenyükön kerül a közönség elé. Az osztrák karmester a Müpa Magazin köszöntőjében elmondta, hogy Liszt azért válhatott oly sok későbbi nagy zeneszerző elődjévé, mert „nemcsak a legkülönfélébb hagyományok iránt volt fogékony, hanem kísérletező, innovatív szellemével a jövő felé is fordult”.
A most induló fesztivál sarkalatos gondolata, hogy Liszt életművébe rendhagyó kortárs együttműködések segítségével és számos műfajban, a zeneszerző számára fontos szellemi kapcsolódási pontok perspektívájából adjon betekintést. Klasszikus és kortárs zenei koncertek mellett opera- és táncelőadások, nemzetközi Liszt-konferencia, könnyűzenei világsztárok, irodalmi és képzőművészeti programok várják az érdeklődőket.
„A szabadság hangjai című esten Bartók és Liszt művei mellett a Müpa Zeneműpályázatának egyik győztes kompozíciója, Szentpáli Roland A magyarokhoz című művének ősbemutatója szólal meg. A 2020-as, nagy sikerű verseny legkiemelkedőbb elektroakusztikus kompozícióival a Müpában, a kis jazzformáció versenykategóriájának legjobbjaival pedig a BMC-ben találkozhat a közönség. Dante halálának 700. évfordulója alkalmából pedig olyan koncertet szerveztünk, amelyen – Babits Mihály gondolatát idézve – a »világirodalom legnagyobb költeményét jegyző« itáliai szerző köti össze Liszt Ferenc munkáit hazai és nemzetközi kortárs szerzők kórusműveivel” – avatott be a részletekbe a Müpa vezérigazgatója.
Liszt budapesti jelenlétének szerves részét képezik azok a templomok, amelyekben egykor orgonált. Személyiségének elválaszthatatlan része a szakralitás, hiszen 1865-ben felvette a tonzúrát, majd abbé lett, egyúttal zenéjében is hangsúlyosabbá vált a vallás és a spiritualitás kifejezése. „Templomi orgonaesteknek egy teljes sorozatot szenteltünk. Aki ellátogat valamelyikre, Liszt személyes jelenlétét is érezheti: legfeljebb időben lesz tőle távol, de térben nem” – fogalmazott Káel Csaba.
Liszt Magyarországon is tett koncertkörutakat, ezáltal nem csupán Budapesthez kötődik, hanem az ország egészéhez. A Müpa vezérigazgatója a tervekkel kapcsolatban elárulta, hogy a fesztiválból más nagyvárosok bekapcsolásával országos programsorozatot szeretnének teremteni. „Az ehhez vezető folyamat szimbolikus lépése, hogy a Liszt Ünnep egyik koncertje, az Esztergomi mise előadása nem Budapesten, hanem a mű ősbemutatójának helyszínén, az esztergomi bazilikában valósul meg.”
A Müpa közel másfél évtized alatt számottevő nemzetközi elismertséget szerzett a Budapesti Wagner-napoknak: a júniusi esemény a Bayreuthi Ünnepi Játékokkal együtt szerepel a külföldi Wagner-rajongók naptárában. Káel Csaba kifejtette, hogy a Liszt Ünnep kapcsán is hasonló trendre törekednek: „célunk, hogy külföldről is egyre többen jöjjenek hozzánk, hogy felfedezzék Liszt Ferencnek azt az oldalát, amelyet csak Magyarországon találhatnak meg.”
A cikk eredetileg a Liszt Ünnep hivatalos magazinjában jelent meg.
