Madridban viszonylag kevés magyar telepedett le a huszadik század folyamán, még kevesebbnek volt lehetősége a saját otthonát felépítenie. Olyan pedig valószínűleg csak egy akad, aki a maga tervezte házát a gyárában készült bútorokkal rendezte be. Földessy Imre asztalosmester Hódmezővásárhelyen született ugyan, de Spanyolországban lett ismert bútorgyáros, aki Franco tábornok nővérének és Puskás Ferencnek is teljesített megbízásokat.
Földessy Imre (1905-1997) egy hódmezővásárhelyi református iparoscsaládba született, apja Földesi Sámuel szabómester, anyja Váradi Vilma volt.
A kis Imre kalandvágya korán megmutatkozott, már 12 éves korában megszökött otthonról, és először rakodómunkásnak csapott fel a nagybecskereki kikötőben, majd hamarosan Szegeden állt be asztalos inasnak.
Ez alkalommal még az apja hazavitte, de 1919-ben egy nagyobb atyai fenyítés után a legény újra kereket oldott, és a román megszállás alatt lévő szülővárosából átszökött Szegedre, ahol megint egy asztaloshoz szegődött el, és örökre a szakma szerelmesévé vált.
Hosszú inas- és segéd évek következtek, Földessy Imre végül 1926-ban nyitotta meg első önálló műhelyét. A sármos fiatalemberről még egy fényképet is találunk a Magyar Ipar Almanachjában, amiből azt is megtudhatjuk, hogy a húszas évek végén épület- és műbútorok készítésével foglalkozott szülővárosában. Földessy azonban néhány év múlva bezárta hódmezővásárhelyi üzletét, hogy Budapesten próbáljon szerencsét.
Először a Teleki téri piacon javítgatta a használt bútorokat, majd a közeli Mátyás téren, a Magda házban nyitott műhelyt
Labáth Alajossal, ahol a korabeli újsághirdetések tanúsága szerint üzletberendezéseket készítettek. Földessy 1936-ban az Őszi Lakberendezési Vásáron, a következő évben pedig a Budapesti Nemzetközi Vásáron és az Országos Kézművesipari Kiállításon is bemutatta munkáit, ahol kiállítási éremben is részesült.
A nagy vándorút
Hiába mentek jól eleinte Földessy dolgai Budapesten, mivel sok zsidó üzleti partnere volt, a fokozódó antiszemitizmussal párhuzamosan az ő megélhetése is ellehetetlenült. Először Franciaországban próbált szerencsét, majd a második világháború kitörése után Lisszabonba utazott. Itt nem maradt sokáig, egyrészt mert pangott a gazdaság, másrészt, mert egy Farkas nevű szélhámos hamar megszabadította a Franciaországban összespórolt vagyonkájától. Hiába fordult panasszal a lisszaboni zsidó tanácshoz, ők csak egy jó ötlettel szolgáltak: utazzon Spanyolországba, ahol a nemrég befejeződött polgárháború után megindult a gazdasági fellendülés, így elkeltek a jó mesteremberek.
Találkozás a Franco családdal
Földessy 1940 áprilisában érkezett Madridba, de eleinte itt sem volt szerencséje, a követség vezetője ugyanis éppen Juan Gyenessel ment el fotóműtermet keresni, Földessy útlevelét pedig három napig visszatartotta.
Közben azért kapott valakitől egy címet és egy kis kölcsönt, amivel az észak-spanyolországi La Coruñába utazott, és egy Stern László nevű asztalosnál kezdett el dolgozni. Talán szokatlanul nagy munkatempója és szakmai hozzáértése is hozzájárult, hogy egy fontos megbízást kapott:
Franco tábornok nővérének kellett hálószobabútort készítenie, méghozzá a polgárháború során elpusztult eredeti megmaradt töredékeinek alapján.
A FIB Muebles bútorgyár megalapítása
Földessy Imre pár év múlva visszatért Madridba, 1945-ben megvásárolt egy üzemet és a környékbeli olcsó telkeket, ahol felépítette bútorgyárát.
A FIB Muebles nevű vállalat sorozattermékeket valamint középületek és gazdag magánházak egyedi berendezéseit is előállította, fénykorában mintegy ötven-száz munkást foglalkoztatva.
Földessy stílbútorai gyakran szerepeltek nyugat-európai vásásrokon is. Egy időben Madrid mellett az észak-afrikai Tangerben is próbálkozott egy, a madridihoz hasonló vállalkozással, de rátermett társ hiányában azt az üzletet veszteséggel zárta be. Földessy végül 1967-ben vonult vissza a bútorgyártástól, s mivel fiai nem kívánták folytatni a mesterségét, az egész üzemet kénytelen volt felszámolni.
Nézd meg az anyját, vedd el a lányát
A sokgyermekes családból származó iparos maga is népes famíliáról álmodott, de ez sokáig nem adatott meg neki. Első feleségét, egy bizonyos Kecskeméthy Teréziát még a hódmezővásárhelyi tánciskolában ismerte meg. 1928-ban össze is házasodtak, ám a fiatalasszony állítólag hallani sem akart a gyermekvállalásról, ezért néhány év múlva elváltak. Földessynek második, spanyol feleségével sem volt szerencséje. Később egy özvegyasszonynak kezdett el udvarolgatni az ötvenes években. Ahogy telt-múlt az idő, az asszony lánya is eladósorba került és Földessy végül a lányt, Maríát vette feleségül. Ezzel megvalósulhatott az álma, három fia született, akik tovább vitték Madridban a Földessy nevet.
A gondoskodó apa szerette volna, hogy a családja sokáig együtt maradjon, ezért egy saját tervezésű, négyszintes házat építtetett, ahol minden fiának jutott egy emelet.
A kék mozaikcsempével díszített épület tükrözi Földessy egyéni ízlését, aki úgy tervezte meg otthonát, hogy alig vannak benne derékszögek, ráadásul a belső teret a saját gyárából származó bútorokkal és a szülővárosában készült Alföldi Porcelánokkal népesítette be.
Puskás kanapéja
A jó kedélyű, vidám, Spanyolországban Don Emericónak nevezett férfi széleskörű baráti és üzleti kapcsolatokat épített ki az évtizedek során. Gyárában készültek bútorok a Puskás család részére is, Puskás Öcsi pedig annyira otthon érezte magát Földessyeknél, hogy ebéd után rendszeresen sziesztázni is ott maradt, a számára fenntartott kanapén. (A bútort a család azóta is őriz.)
De Földessy a kevésbé híres honfitársaival is szívélyes volt mindig, gyakran meg is szálltak nála. Amikor megismerkedett egy lelkes hódmezővásárhelyi focidrukkerrel, nem habozott neki meghívólevelet küldeni, hogy az a kiutazáshoz szükséges vízumot megkapja. Földessy 1990-ben három hétig látta vendégül Simon Sándort, megmutatta neki az egész várost és környékét, elvitte bikaviadalra, a Prado Múzeumba és természetesen a Santiago Bernabéu Stadionba is. A férfi majd 25 évvel később is lelkesen emlékezett vissza madridi élményeire a Délmagyarország hasábjain.
Földessy Imre – spanyolosan Emerico Földessy Várady – végül 92 éves korában, 1997-ben hunyt el.
Házában azóta is a leszármazottai élnek és őrzik a nagypapa emlékét, aki egy hosszú és kimondhatatlan nevű távoli magyar „faluból” származott.
