Ha egy műveltségi vetélkedőn Brüsszel nevezetességeiről faggatnak minket, jó eséllyel az Atomiumot, a Manneken Pist, a Grand Placet, esetleg az Európai Unió intézményeit említjük. Legalább ilyen sokforrású a belga főváros zenei élete is.
Van-e, lehet-e saját zenei kultúrája egy városnak? Különösen elgondolkodtató a felvetés a Flandria és Vallónia közé ékelt Brüsszel esetében, ami ország az országban. Sőt, ha perspektívát váltunk, akkor nem is egy ország, de az egész kontinens fővárosa ez.
Az Európai Hidak változatos programsorozata idén Brüsszelre összpontosít, mi pedig azt kutatjuk, hogy a kisebb és nagyobb világok metszéspontjában fekvő város mit kínált és kínál a zene szerelmeseinek.
Ahhoz, hogy Brüsszel és a zene viszonyát megértsük, induljunk ki bátran a kozmopolita, multikulturális, vibráló nagyváros képéből! A város szinte zenei átjáróház, amihez hozzájárul az is, hogy két hivatalos nyelve van, a francia és a holland. Meg persze az, hogy az Európából meg máshonnan idecsábított zenészek egymásnak adják a kilincset: Belgium két nagy tartománya zeneileg (is) homogénebb, mint Brüsszel. A város meghatározó, nagy kulturális intézmények otthona, gondoljunk a La Monnaie/De Munt Opera házra vagy a Bozar rezidens együttesére, a Belga Nemzeti Zenekarra.
A Brüsszelben élők imádnak bulizni, és az évhosszat tartó, gazdag fesztiválélet minderre bőven ad is lehetőséget, lásd a Brussels Jazz Weekendet, a világzenére fókuszáló Couleur Cafét vagy az elektronikus zene híveit parkettre hívó Brussels Electronic Marathont. A zenei helyszínek változatosak: a hatalmas arénáktól az intim hangulatú klubokig terjed a paletta. Szolid pénzügyi támogatás segíti a gazdag zenei életet: a város kulturális vérkeringését önkormányzati és uniós források egyaránt támogatják.
Brüsszelben a kifinomultabb ízlésűek is megtalálhatják a kedvencüket: a komolyzene ínyenc szakértőinek eszébe juthat Henri Vieuxtemps, a belgák Paganinije, vagy egy másik legendás hegedűművész, Eugène Ysaÿe neve. A jazz rajongók felfedezhetnek olyan emblematikus klubokat, mint a TMV vagy a SJC, de a 2016-ban meghalt, zenészként több mint hatvan (!) aktív évet töltő Toots Thielemans szájharmonikás is megkerülhetetlen jelenség volt a városban.
A könnyebb műfajok kedvelői sem csalódnak, ha Brüsszelbe és környékére merészkednek. A 2025-ben harmincéves Hooverphonic az alternatív, az elektronikus zene, az elektropop és a rock határvidékén mozog. A belga fővárosban született egy igazi világsztár is: Stromae-t két éve a Szigeten köszönthettük – az Alors on danse vagy a Formidable a partik örökzöldjei közé tartoznak. A progresszív és experimentális zene területére pillantva a dEUS Antwerpenben alakult, Brüsszelhez erősen kötődik. A bandára az elmúlt évtizedekben hatott a folk, a punk, a jazz és a progresszív rock is.
Az Európai Hidak szeptember közepén ebből a sokszínűségből ad keresztmetszetet. Csak néhány csúcspont a programból: sztárvendégekkel érkezik a big band műfajának legismertebb belga képviselője, a Brussels Jazz Orchestra, de jön Selah Sue, a reggae-t, soult és funkot vegyítő brüsszeli díva is. Az afrikai vokális technikát európai polifóniával ötvözi Zap Mama, vagyis Marie Daulne, aki lányával, a világzene emelkedő csillagával, K.Ziával közösen lép fel a Müpában. Gaïsha az R&B, a hiphop és a soul kevercséből állítja elő saját stílusát, a dEUStagok által alapított TaxiWars pedig jazz és rock fúziójában gondolkodik.
Nem feledkezhetünk el az Európai Unió Ifjúsági Zenekaráról sem, amely bár nem Brüsszelben működik, 1976-os alapítása óta a kontinentális béke és harmónia szimbóluma, hiszen soknemzetiségű tagsága az országok és kultúrák közötti párbeszédet támogatja. Partnerük a Müpában a Fischer Iván vezette Budapesti Fesztiválzenekar lesz.