Sose felejtem el, amikor Kovács Sándor zenetörténész a rádióban a következőképpen tette fel az aznapi rejtvénykérdést: „Hány háziszárnyas?” A szemfülesek persze még a rejtvényzene felcsendülése előtt kitalálhatták, hogy a válasz: hat tyúk… Mai zenénk a hat tyúk tava.
Ugyan Csajkovszkij műve nem opera, de nem úszunk túl messze az eddig tárgyalt témáktól, ha a táncos műfajokról is megemlékezünk. A klasszikus balettrepertoár legismertebb darabja az 1877-ben bemutatott A hattyúk tava, mely egyben a szerző első balettje is volt, napjainkig az egyik, ha nem a legtöbbet játszott balett. A táncmű, akárcsak egy-egy opera, szöveges alapra készült, a szüzsét a világszerte jól ismert mese szolgáltatta, erre készült a 29 tételes opusz. A gonosz varázslat nyomán hattyúvá változott lányok legkisebb testvére és a helyi herceg szerelme körül bonyolódik a történet, mely végül happy enddel végződik.
A klasszikus darabhoz klasszikus tánclépések is tartoznak: Marius Petipa és Lev Ivanov 1895-ben színpadra álmodott koreográfiája etalonnak számít, és A hattyúk tava a mai napig gyakran kerül színre ebben a verzóban.
Marius Petipa klasszikus koreográfiája:
A darab újkori ismertségén nagyott dobott a 2010-ben bemutatott Fekete hattyú című film, mely a balett azon nehézségét állítja középpontba, hogy egyazon balerinának kell eltáncolnia két merőben különböző karakter, a fekete- és fehér hattyút:
